Határok nélkül ( Karma💌Nagisa)

19. fejezet

   - A szíved most már jó helyen van...  

Egy csekélyke mondat, de jelen pillanatban Nagisanak ez a világot jelentette. Ez a mondat felvértezte a kitartás és a szeretet páncéljával. 

Szerelme nyaka köré fonta két karját, egy hangosan cuppanó csókra. Karma belevigyorgott az ajkak találkozásába, és mélyítette volna el a csókot, de Tristan ismételten figyelmet követelt magának. Nagisa már indult is volna, de Karma a vállára tette a kezét.

 - Majd én megyek. 

A fiú ellágyulva figyelte, ahogy lépdel a hálószoba felé. Hihetetlen jó érzéssel töltötte el, hogy Karma ennyi figyelmet fordít a fiára. De, nem furcsa ez? Hogy két férfi nevel egy gyereket? Mi lesz, ha kitudódik? És Karmanak nősülnie kell? Ezek és még megannyi más kérdés ködösítette el elméjét. Ez így nem jó. Nem szabad hálátlannak lennie. Karmatól annyi mindent kapott. És ő? Ő nem adott neki semmit. Az érzések pedig édes kevesek. Nagisa buksijában felcsillant az a pókhálós villanykörte. Ma este odaadja magát neki. Ez a legkevesebb a sok jóért. 

Az a nagy elhatározás, amellyel indult a terve, az este közeledtével egy jobban kezdett elpárologni. Minden ízben reszketett. Egy egész nyárfa megirigyelte volna. És amint belegondolt, hogy Karma férfiassága az ő... Te jó ég..!

Ne, nem lesz semmi baj. Majd megkéri, hogy csinálja gyorsan, ahogy a kedve tartja. 

Még így is belegondolva, hogy a fenébe fog az a nagy valami beférni abba a kicsi... lyukba?

A gondolkozás végeredménye annyi lett, hogy még jobban rettegett és céklaszínűre pirult. Pirult?! Égett az arca. Kék haja pedig még nagyobb hangsúlyt adott neki.

Karma csodálkozva figyelte, ahogy Nagisa már vagy egy órája pipacs piros pofival jár-kel a házban, rendezi Tristan dolgait. Nagyon kíváncsi volt, mi válthatta ki ezt a viselkedést nála... és ha rajta múlik ezt kideríti.

Egy kicsit még húzom az agyatokat...
Szeretlek titeket 💖
~Misaki~