A Destiny történetben szereplő Zelo és Lee Ha Eun megismerkedésének,szerelmének és életének története...
-Hogy miért szeretlek?Szeretem a mosolyod,szeretem az apró kezeid,szeretem a rendetlen hajadat,és szeretem minden egyes porcikádat.Szeretem azt...
Bűz,és irtózatos füst.Ezen két tényező volt,ami megzavarta békés pihenésem Zelo karjai között.Hosszú idő óta,akkor először tudtam aludni,és akkor először éreztem azt,hogy van még remény számomra.Habár szívem erősen fájt a szüleim hiánya miatt,mégis képes voltam megbízni valakiben.És ez a valaki az engem ölelő fiú volt....
-Mi ez a bűz?-nyitotta ki olyan hirtelen szemeit az említett,hogy megugrottam ijedtemben.Ő erre csak elmosolyodott,és egy lágy puszit lehelt ajkaimra.Szégyenlősen elmosolyodtam,aztán éppen szólásra nyitottam volna a szám,mikor kintről hangos kiabálást lehetett hallani...
-Te idióta,a végén még felgyújtod a konyhát.-ordította az idegbeteg Youngjae,mire Zeloval egyszerre kezdtünk el nevetni.A kint tomboló fiú tényleg nem volt százas...
-Én gyújtom feeeeel?Te voltál az aki túl erősen...
-Nem tudod bizonyítani.Senki sem hisz neked Himchan....-kiabálta idősebb társa képébe Youngjae..sajnáltam szegény Himchant,hiszen tudtam nem érdemes vitatkozni a goromba fiúval...a végén mindig begurul és nem megtagadva önmagát tombolni kezd.
-Te őrült vagy Youngjae.Hol marad a tisztelet?
-Azt megtartom magamnak.Most pedig megyek,és elárulom mindenkinek,hogy mit csináltál haver.
-Aish,javíthatatlan vagy.-kiabálta fáradtan az idősebbik fiú,mire a fiatalabb hangos röhögésbe kezdett.Eközben mi Zeloval egymást ölelve ültünk fel az ágyon,majd mosolyogtunk egymásra.Tényleg hihetetlen volt az,hogy szeret engem...
-Hé emberek,Himchan motor olajat rakott a rántotta alá.-kiabálta el magát hirtelen Jae,mire Zelo az addiginál is hangosabb hahotázásba kezdett.Szívem fájt,ennek ellenére mégis elmosolyodtam.Ő volt az egyetlen aki mellett biztonságban éreztem magam.Ez még Jae hangos kiabálása és hahotázása sem tudta elvenni tőlem.Úgy bámultam a fiút,mintha senki más nem létezne rajta kívül.Annyira belefeledkeztem a fiú bámulásába,hogy észre sem vettem,mikor az ajtó kivágódott,csak arra lettem figyelmes,hogy Zelo az ajtó felé bámul.Követve tekintetét ,szembe találtam magam egy döbbent és vigyorgó Youngjaeval.Arcom rögtön piros lett,akár csak egy paradicsom.Nem tudtam,hogy merre nézzek,sem azt,hogy mit tegyek annak érdekében,hogy képem ne legyen olyan,akár csak egy paradicsom...
-Bele sem merek gondolni,hogy mi történt itt az éjjel....
-Ne magadból indulj ki te..
-Nem,egyáltalán nem hasonlítottalak magamhoz...én sosem kötném le magam,főleg nem egy hisztigéppel.Nincs kötöttség,nincs probléma.A nőkkel csak a gond van,semmi másra nem jók csak a...
-Hallgass el Jae,és menj a dolgodra a faszba...-röhögött Zelo,miközben az idegbeteg haverja hátat fordítva nekünk hangos hahotázásba kezdett,aztán felmutatva középső ujját,kiviharzott a szobából.....
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Egyedül voltam Yongukkal a házban,mert a többiek edzeni indultak.Miután a szüleimmel megtörtént a tragédia,minden egyes nap ezt tették...Erősen kellett küzdenem az ellen,hogy ne sírjak minden nap,hiszen a fájdalom,még akkor is elviselhetetlen volt....Egyedül Zelo volt az,aki felvidított,és aki miatt élni akartam.Habár rettenetesen féltem,hogy elveszítem a fiút is,hiszen akkor ő volt az egyetlen akit szerettem..Persze a többiek is hozzám nőttek,de Zelo más volt.Neki adtam a szívem és a bizalmam....
