Rhiannon

Együtt

Stevie:

-Jól vagy?-néztem rá mikor végre kiszálltunk a kocsiból. Arcán semmilyen érzelem nem látszott.

 -Persze. Számítottam rá már rég óta. Őszintén nem is bánt-mondta furcsa hangleejtéssel. Megijesztett az egész hozzáállása.

-Miért nem? Mármint szeretted nem? Vagy szereted?

-Tudod miért nem Stevie? Ezért..-mondta hirtelen felindulva,majd a kocsijának lökött és megcsókolt.Megcsókolt. Amint tudatosult bennem,hogy mi is történik,karjaim a dereka köré fontam és közelebb húztam magamhoz. Nyelve hirtelen bejutást kért a számba ,amit én örömmel megadtam neki. Az oxigénhiány miatt sajnos egy idő után szét kellett válnunk, én pedig a szemeit kezdtem fürkészni.

-Megmagyaráznád,hogy ez alatt pontosan mit értesz?-néztem rá egy mosoly kíséretében.

-Ugyan,ebből a csókból nem az jött le,hogy te nem tudod..-pirult el,majd fejét a nyakamba temette.

-Sejtéseim vannak..-toltam el egy kicsit magamtól,hogy ismét a szemébe tudjak nézni-de szeretném ha kimondanád.

-Muszáj?-nézett rám bociszemekkel.

-Muszáj-nevettem rá.

-Hát na..Kedvellek Stevie..-mondta ki végre.

-Én is kedvellek Ally -mondtam,mire tekintetét ismét rám emelte,majd megcsókolt.

-Nem szeretnél bemenni?-szakítottam meg a csókot.

-De..Nagyon is beszeretnék menni..-mondta túlfűtötten,majd nyelvét óvatosan végighúzta a nyakamon.

-Jó,mert ki kell rámolnom és meg is kell magunknak ágyaznom-néztem rá teljesen komoly arckifejezéssel.

-Hát én szívem szerint mást csinálnék-nézett rám pimaszul.

-Oooooh..Hidd el,tudom én azt-nevettem ismét fel-de először menjünk be. Ígérem gyorsan kirámolok,feldobok valami huzatot és utána egy kicsit nem ártana beszélnünk.

-Na jó.Legyen-mondta beletörődve,majd kikapta a bőröndömet a csomagtartóból és az ajtóm felé vette az irányt.

Ally:

Idegesen doboltam a combomon. Stevie a hálószobában tevékenykedett,én pedig a nappaliban ültem a kanapén és remegtem az idegtől. Azt mondta ő is kedvel..Akkor lehet még sem rossz dologról szeretne beszélni..Vagy lehet közbe van egy barátnője akit szeret engem meg csak kedvel? És mi van ha..

-Jézusom Ally,nyugi. Ide hallom ahogy kattog az agyad-nevetett fel hirtelen mellettem és kezében két pohárral és egy üveg borral leült mellém.

-Kicsit izgulok..-néztem rá félve.

-Látom,de hidd el nem kell semmitől se félnek meg izgulnod sem kell. Csak megszeretném beszélni ezt az egészet ami kettőnk között van. Nem akarom ,hogy ez egy hirtelen felindulás legyen Torey miatt-nézett rám egy kicsit félve. Szóval ez aggasztotta. Mindent megértettem,hogy miért szeretne beszélni. Be kell neki bizonyítanom,hogy nem Torey miatt csókoltam meg. Meg kell neki mutatnom,hogy tényleg oda vagyok érte.

-Ja,rendben. De tudnod kell ,hogy biztosan nem Torey miatt csókoltalak meg.

-Remélem is-nézett rám mosolyogva-figyelj Ally..Nem tudom,hogy feltűnt-e,de nekem már nagyon régóta bejössz. Pontosabban a meghallgatás napja óta. Akkor még csak felakartalak szedni,előtört a nőcsábász énem,de..miután lent voltunk a parton. Pontosabban az az egész nap,az mindent megváltoztatott. Akkor tudtam,hogy veled nem kapkodhatok el semmit és már az is kielégítő számomra,ha csak a barátod lehetek. Csak melletted akartam lenni. Viszont amikor jött a Torey-s dolog. Noss nagyon összezavarta az érzéseimet. Odáig abban a hitben voltam,hogy az is elég ha barátok leszünk,de ott,akkor,rájöttem,hogy nem. Nem elég. Ezért kértem Shannon segítségét ehhez az egészhez. Ezért léptem le egy hétre,hogy rendet rakjak a fejemben,mert bizony mindent felborítottál. Bátran kimerem mondani,hogy te,Ally Hills,elcsavartad a fejem-nevetett halkan fel- A lényeg az,hogy nagy valószínűséggel beléd estem.
Döbbentem meredtem az előttem ülő lányra. Mi ez,ha nem egy vallomás? Szívem ezerrel dobogott és kimondhatatlanul boldog voltam. Tudtam,hogy nekem is ki kell mondanom az érzéseimet,ha beakarom neki bizonyítani,hogy nagyon is kedvelem.