Rhiannon

Várakozás

Ally:

-Rendben,mond miről szeretnél beszélni-néztem a velem szemben üllő lányra. A konyhapult két oldalán foglaltunk helyet. Idegesen dobolt a lábaival a padlómon,szemében dühös fény csillant. Nyoma sem maradt az ajtó előtti kétségbeesett tekintetnek. A lány majd szétpattant a feszültségtől én pedig kezdtem bánni,hogy beinvitáltam a házamba.

-Hogy is van ez? Te megcsalhatsz engem bűntudat nélkül?-mondta halkan és lesütött szemeit,még sosem látott dühvel rám emelte.

-Parancsolsz?-kerekedtek ki a szemeim és megdöbbenésemben vagy zavaromban,nem is tudom eldönteni,elnevettem magam.

-Csak a főnököd lánya mi?-húzódott sunyi mosolyra a szája.

-Sarah meg csak barát mi?-nevettem rá.

-Szóval nem tagadod.

-Mert nincs mit tagadnom Torey. Amíg együtt voltunk nem történt semmi sem közöttünk.

-Akkor miért is voltál a reptéren vele?

-Mert a főnököm lánya és megkértek,hogy menjek ki értük? Mellesleg baráti viszonyban voltunk.

-Voltatok.Hmm,érdekes. Jó leszarom végül is-flegmázott.

-Még neked áll feljebb? Én láttalak meg a reptéren,miközben az exedet próbáltad meghánytatni a nyelveddel. Én láttalak falni Saraht.

-Tudod mit? Nem is bánom,légy boldog vele. De kíváncsi vagyok,hogy a nagy szoknya vadász Stevie Boebi meddig fogja bírni egy kapcsolatban. Tudod utána kérdeztem és meglepő mit meg nem tud az ember egy klubban.

-Takarodj..-néztem rá mérhetetlen dühvel,bár a hangom nyugodt volt.

-Aztán nehogy nekem kelljen összekaparni Ally. Én előre szóltam-sétált közelebb hozzám,majd egy puszit próbált az arcomra adni,de ellöktem. Mire feleszméltem már csak hangos nevetése hallatszódott,majd a bejárati ajtóm csapódása.

Majd szét robbantam az idegtől,mikor lett Torey ekkora kígyó? Ha kígyó,ha nem szavai ott zengtek a fülemben. ,,Nagy szoknya vadász Stevie Boebi meddig fogja bírni egy kapcsolatban?"
Tudtam róla,hogy Stevienek volt egy nyugtalan korszaka és,hogy igen sok lánnyal volt dolga azokban a hónapokban. De leállt. Leállt ugye? És ennyi. Itt áramlott szét a véremben a kígyó mérge és estem a kételkedés szintjére. Megráztam a fejemet. Nem hagyhatom,hogy Torey összezavarjon. Felhívtam a nővéremet,hogy olyan 2 óra fele lemennék ebédelni ha nem gond. Biztosított arról,hogy lesz asztalom,majd a vendégekre hivatkozva gyorsan lecsapta a telefont. Ennyit a beszélgető társaságomról. Mondjuk nem is tudom mit vártam,lassan dél van,mindenki ebédel. Megpróbáltam magam lefoglalni takarítással. Telefonom rácsatlakoztattam a hangfalamra és bömböltettem a zenét. Valamennyire fel is tudtam oldódni,nem gondoltam a Stevies dologra így táncolni kezdtem. Két szám között hirtelen füttyögést hallottam. Megfordultam,gyorsan leállítottam a zenét és a mögöttem lévő Shannonra emeltem a tekintetem.

-Őőő..helo?-néztem rá teljesen zavartan.

-Hát csajszi,ha Stevie nem lenne beléd esve eskü kihasználnám a helyzetet,dee jó barátnő vagyok úgyhogy,gyere Ally,beszéljünk csak.

-Várj egy kicsit. Hogy jutottál be?

-Nyitva volt az ajtó-vonta meg a vállait,majd a konyha felé vette az irányt.

-Nincs itthon semmi normális kajád?-nyitotta ki a hűtőmet,nem zavartatva magát. Otthonosabban mozgott a konyhámban mint én.

-Izé..nincs. Épp ebédelni indultam a nővérem kávézójába.