Bébiszitterkedéssel kezdődött

3. rész

Ali már egy ideje elment. Nem volt más választásom, neki kellett fogjak átnézni az újságot.
Már legalább egy fél órája nézem át az újságokat és egyszer csak megszólal a telefonom. Egy üzenet jött. Kiváncsian vettem el a telefonom.
Kate: Kaptál valami jó helyt, ahol bébiszitterkedhetnél?
Én: Már legalább egy fél órája az keresem, de még semmi. Nálad?
Kate: Én most fogtam neki egy 10 perce. Gondoltam hátha te kaptál és én nem kell keressek. 😂😉
Én: Vicces vagy.😂
Kate:Tudod mire gondoltam?
Én:Nem. Mire?
Kate:Hogy a nyár első hétvégéjén megérdemelnénk egy bulit.
Én:Háááát... Nem is tudom😕
Kate:Naaaa. Gyere na. Csak most az egyszer.
Én:Jó... De...nem kéne dolgozzunk? Én még buliban se voltam eddig. És ha anyáék megtudják? Szerintem még nem engednének el engem bulikba
Kate:Ne félj, én is ott leszek.
Én:Jó..., de átjössz?
Kate:Igen, 10 perc és ott vagyok.
Én:Ok. Várlak!!

   Tényleg 10 perc volt csak és megjött Kate.
-Mikor megyünk? Melyik nap?
-Én arra gondoltam, hogy úgy-e holnap szombat. Pont hallottam, hogy van valakinél egy buli a városban. Nincs messze.
-De kinél?
-Nem tudom, hogy hogy hívják. A suliba jár. Valami csaj, Sophie vagy ki, mintha.
-Jaaaa, oké. De mit vennénk fel?
-Majd meglássuk. A buli úgy is csak este 6-tól van-mondja.
-Oké...
-Ne félj. Nem iszunk meg semmit se, amit nem mi töltöttünk. Nem eszünk semmi olyant, amit nem ismerünk stb.
-Oké, de akkor délelött szétnézünk a szekrényemben!!-mondom mosolyogva.
-Oké!😀
-Ma akkor itt alszol?
-Igen és mit csinálunk.
-Nézzünk valami filmet. Mondjuk horror?-kérdem. Mi nagyon szeretjük a horrort. Már sok filmet néztünk meg együtt. Igaz volt amelyiken egy picit féltünk😂
-Mondjuk a Kört. Jó az?
-Igen, de az első részét már láttuk. Most jelent meg a Körök. Az is arról a csajról szól, mintha. Csak újabb. Remélem jó lesz.
-Én is.
  Pattogattunk kukoricát( sajtost,mert az a kedvencünk ), elvettünk egy-egy kolát a hűtőből és leültünk filmezni. Nagyon tetszett nekem a film és úgy láttam Katenek is.
-Nem nézünk még valami horrort?-kérdezi Kate.
-Tőlem, egészen belejöttem. De nem nézünk inkább TWD-t (The Walking Dead)?-nézek rá bociszemekkel.
-Okééééé!!
Nem tudom ,hogy hány részt néztünk meg, csak azt vettem észre, hogy éjjel 2 van.
-Kate?
-Igen?
-Nem kéne már aludnunk?
-Miért? Hány óra van?
-Éjjel 2!
-Júj, tényleg, már rég kéne aludjunk. De hol van Alison?
Ő szokott nekünk szólni mikor már nagyon sokáig fenn vagyunk.
-A szobájában...
-Mi a baj?
-Nincs itthon!-akadok ki-Hol lehet?
-Nem tudom, hova ment? Menjünk utána?
-Ne...,igen...,nem tudom!
-Nyugodj le. Szerintem nincs semmi baja. Hol van?
-A haverjánál. Sokan vannak ott, azoknál a Calebéknél- gondolkozok.
-Jó, akkor biztos nincs semmi baja. Hívjuk fel!
-Jó- mondom elgondolkozva.
Kate elővette a telefonját és felhívtuk Alit. Nem tudom, hogy miért pont a Kate telefonján hívjuk. Mintha a konyhában vagy valahol hagytam volna.
-Igen?-kérdi valaki fáradtan. Ali hangját véltem felfedezni.
-Ali? Szia, hol vagy?
-Naomi? Kinek a telefonjáról hívsz?
-Igen. Kate telefonjáról. Hol vagy? Mit csinálsz?
-Calebéknél, a garázsban. Többen itt vannak és jól vagyok. Reggelre hazamegyek. Jó?
-Jó, csak aggódtam miattad. Örülök, hogy nincs semmi bajod.
-Jó éjt. Sziasztok-mondja hírtelen Ali.
-Jó éjt, szia- köszönünk el.
Letettük. Óriási kő hullott le a szívemről. Nagyon megnyugodtam. Nem tudtam mi baja lehetett és hogy hol van, de most már megnyugodtam.
-Akkor fekszünk le?- kérdem két ásítás között.
-Igen, jó volna- mondja Kate is ásítva.
  Felmentünk a szobámba és felváltva letusoltunk. Míg Kate tusolt még megnéztem a laptopom. Facebookon láttam egy üzenetet. Anya üzent:
     Naomi, kérdezgettem egy kicsit a munkahelyemen és írt az egyik munkatársam. Nagyon örülne, ha vigyáznál a gyerekeire. Most szombaton lenne szüksége a bébiszitterre. Kérlek menj el, de azért szólj nekem ha nem jó. Sokat nem tudok a gyerekeiről, de remélem jól fogod érezni magad. Megadom a telefonszámát a munkatársamnak és hívd fel. Egyeztess vele időt. Puszilunk titeket, majd hátha reggel tudunk beszélni. Szia 😘😘😘
Na mesze nekem. Holnap lesz a buli is és a bébiszitterkedés is. Lemondani nem mondhatom le, mert akkor anya munkatársa elmondja másnak és nagyon kevés munkám lesz. A bulit se mondhatom le, mert akkor Kate biztos megharagudna. Mit csináljak? Mi lenne, ha mindenhova el tudnék menni. Szólnék azért Katenek is, hogy tudjon róla. Ez jó ötlet. Pont mikor kimondtam ezeket a szavakat Kate kilépett a szobából.
-Mehetsz tusolni- mondja.
-Oké. Van egy kis csavar a holnapi programban- mondom és elhúzom a szájam-, anya szólt,hogy valakinek bébisziterre van szüksége. És úgy-e holnap van a buli is. Gondoltam minden hova elmegyek. Egy ideig a buliban leszek és majd megyek a házhoz.
-Jó...
-Bocsi. Csak most tudtam meg. Ha tudtam volna, akkor szóltam volna.
-Tudom- mondja szomorúan.
-Sajnálom. Attól még úgy-e segítesz nekem mindenben? A buliban és a bébiszitterkedésben is.
-Igen- mondja halvány mosollyal.
-Köszi- ölelem meg.
Bementem tusolni. Mikor kijöttem Kate már aludt a matracon. Nem akartam felkölteni és halkan bebújtam az ágyamba. Egyből elnyomott az álom.

Sziasztok! Remélem  tetszett  ez a rész. Kellemes karácsonyt kívánok és jó vakációt!