Taboo *Hoseok FF* SZÜNETEL

9. rész

(sose csináltam még ilyet, de ki kellett egészítenem egy-két helyen a történetet, hogy a folytatásban minden oké legyen. Sajnálom, ez igazán kellemetlen nekem ><. Jelölve van az új rész. Puszilok mindenkit)

- Végre itt vagy, mi tartott eddig? - nyitotta ki az ajtót nekem bájosan drága barátnőm.
- Írtam, hogy anyu csak így engedett el. Nagyim megebédeltetett, úgyhogy szerintem egy hétig nem eszem.
- Még jó, hogy mi is készültünk vacsival. - forgatta meg a szemét Jihyo. - És nem olvastam az üzeneted, bocsi. Bae és Jin itt trollkodik reggel óta, le se vehettem róluk a szemem. Na de gyere be, érezd magad otthon, úgy is tudod mit hol találsz.

A beinvitálás után, gyorsan levettem a kabátom és cipőm, majd a kis táskámmal Jihyo szobája felé vettem az irányt. Fentről már hallottam is Jin és Bae nevetését.

- Hali! - nyitottam be a nem is olyan kicsi szobába. Középen egy hatalmas franciaágy volt. Egyik oldalon a gardrób a másikon pedig egy kicsi nappalinak berendezett hely. Ott ültek a srácok, akik vissza köszöntek nekem. Jint két puszival, Baet pedig egy nagy öleléssel fogadtam.
- Hogyhogy csak most jöttél? - kérdezte Bae, úgyhogy neki is elmagyaráztam anyu logikáját. - Jaaa, így már minden világos.

Beszélgettünk a családjainkról, Jin egyeteméről, és végül szóba jött az iskolánk is.
- Halottam Nayoung, hogy van egy új osztálytársatok. - nézett rám Jin, majd kacsintott.
- Igen, van. - feleltem egyszerűen, de éreztem, hogy ennyitől hevesebben ver a szívem. Eszembe jutott az a nap, amikor átmentem Hoseokhoz.
- Pár hónap, és járni fognak. - legyintett Jihyo, aki Jin ölében foglalt helyet.
A kijelentésétől el is pirultam.
- Nem! - ráztam meg a fejem. - Tudjátok, hogy
- Tabu! - mondták kórusban. - Ha te nem, akkor más tuti a barátnője lesz.
- Jihyo, úgy volt, ezt nem hozzuk fel! - ijedt meg Bae, a szája elé kapva a kezét.

Nagyokat pislogtam rájuk. Nem értettem, sose voltak titkaink egymás előtt. Most még is van valami, amiről én nem tudok?
- Hallgatlak titeket. - dobtam a számba egy chipszet.

Egymásra néztek, majd Bae bele kezdett.
- Valamelyik nap, mikor elmentem mosiba, hallottam, hogy páran beszélgetnek. Im Sobin azt ecsetelte, hogy milyen mázlista, amiért az angol versenyre Hoseokkal mehet. Nem volt nehéz rájönni, hogy totálisan belezúgott a srácba, és ki akarja rá vetni a hálóját.
- Úgyhogy jó lenne, ha végre elengednéd ezt a "osztálytárssal tabu" elvedet, és elhívnád Hoseokot randira. - tette hozzá Jihyo.

Észre sem vettem, hogy nyitva van a szám. Ittam pár kortyot, majd a lányokra néztem.
- Hobi elhívott randira. - mondtam ki őszintén. Felragyogott az arcuk, és ahogy folytattam a szájra puszival, már sikítoztak is. Aztán... - Viszont nem mondtam konkrétan igent a randira.
Három párna ütközött nekem. Igen, még Jin is hozzám vágott egyet.
- Hé!
- Te hülye vagy! - mondta ki kegyetlenül Jihyo.
- Oké, te sose értettél velem egyet, de Bae - itt a lányra néztem, aki a lehajtotta a fejét.
- Bae év eleje óta találkozgat sulin kívül Jinseokkal.

Teljesen ledermedtem.
- És ezt nekem nem mondtad el? - szinte sikítottam.
- Nem akartam, hogy haragudj rám, és nincs még semmi komoly. - szabadkozott szinte azonnal. - Jihyo, miért kellett felhoznod? - nézett másik barátnőnkre kétségbeesetten.
- Azért, hogy Nayoung is elgondolkozzon. Basszus csajszi, nem sok másik olyan fiúval fogsz találkozni, mint Hoseok. Mivel sulin kívül senkivel sem találkozol, a sors osztálytársként küldte el neked, és ismered Sobint. Aki megtetszik neki, ha csak egy hónapig, ha csak egy hétig ha csak egy napig is, de járni fog vele! Úgyhogy vedd elő a telefonod, írj rá Hoseokra, mond neki, hogy elmész vele randizni, mert ha nem, én írok rá! Tetszik neked, nem?
- Jó, hogy tetszik, de akkor is!
- Nincs de! Menj el vele randizni, próbáljátok meg, ha mégse jönne össze, akkor se történt semmi.
- Jihyo, ne erőltesd, kérlek! Miért olyan fontos ez neked?
- Mert a barátnőm vagy, basszus! - dobbantott. - Ismerlek, és azóta a gyökér óta most látom először, hogy igazán megkedveltél egy fiút! Tehát ha te nem, majd én írok Hoseoknak, és rád uszítom!