Bűntárs

①

K E Z D E T

Reggel a telefonom idegesítően megszokott hangjára keltem. Gyorsan kinyomtam, majd már pattantam is. Elcsoszogtam a fürdőszobáig és megmosakodtam. Ezután felkaptam magamra az egyszerű raházatomat. Egy kék farmer és egy fehér póló amin a nevem díszeleg. "Lisa"
19 évesen már dolgozok, mivel anyám 2 éve elhunyt, apám pedig még kiskoromban elhagyott. Sokat gondolkodtam hogy miért, de mindig arra lyukadtam ki, hogy egyszerűen nem szeretett. Se engem, se anyát. Fogalmam sincs, hogy hogy néz ki. Anya még képet sem tartott róla.
Miután elvégeztem az iskolát egyből munka után kezdtem el nézelődni, hogy legyen miből eltartanom magam.
Az iskola nekem mindenképpen nehéz volt. Nem voltak barátaim. Elég szigorú egy iskola volt, így éjjel nappal tanultam. Miután anyám meghalt, nagyon magamba fordultam. Eltaszítottam még azokat is akik segíteni akartak. Bevallom nem az ő hibájuk volt, de tudták hogy nem vagyok egy társalgós tipus.
Nagyon nem szeretem ha sajnálnak. Nem tudom miért, de én inkább az a típus vagyok aki magában tartja ezeket a dolgokat.
Régen gondolkodtam azon is, hogy magántanuló leszek, mivel sehogy sem tudtam beilleszkedni. (Persze ez nem a többiek hibája volt. Csakis az enyém.) Viszont rájöttem, hogy nem lehetek gyenge. Nem szabad hagyni hogy eltapossanak. Erős vagyok.
A külsőmmel egyébként nincs baj. Karcsú derekam, lapos hasam és nem túl hosszú, de nem is rövid lábam van.
Szemeim hasonló színűek mint a kávé. Hajam a hátam közepéig ér, szintén sötétbarna színű.
Kis izom is kapott helyet a testemben. Hetente járok box edzésre. Itt kiélhetem magamat. Kiadhatom magamból azt a mérhetetlen düht, és fájdalmat.

Most, egy kávézóban dolgozok. Szegény fehér póló már nem is annyira fehér. Minden nap van olyan szerencsém, hogy egy figyelmetlen ember nekemjön és én magamraborítom, vagy éppen ő rám a kávét.
Miután elvégeztem a reggeli rutinomat, felkaptam a telefonom és a jegyzettömböm, majd elidultam a kis kávézóhoz. Nincs messze. Igazábol egy kis városban lakok, úgyhogy szerencsére nincs nagy tömeg.
Miután beértem a kávézóba a hátsó bejáraton keresztül, egy biccentéssel köszöntöttem az ott lévőket. Szerintem észre sem vették hogy jöttem. Sóhajtottam egyet, majd egy asztalhoz indultam, ahová most ültek le. Felvettem a rendelésüket, majd leadtam azt. Miután elkészült odavittem nekik. Ez ment egy jó ideig. Oda-vissza mászkáltam a kis épületben.
Szünetben kimentem egy kis teraszhoz, majd én is ittam egy kávét. Épp indultam volna be, amikor egy sikítás hallottam.

Remélem tetszik ez a rész. Őszintén mondom, kétszer írtam meg.😂

Ha tetszett Vote-oljatok és kommenteljetek.

Puszi❤: x_vixtorix_x