*Hunter Szemszög*
Reggel már korán felkeltem, a nap még csak akkor jött fel. Mellettem édesen szuszogott Lily. Öröm volt nézni. Legalább végig tudtam mérni minden miliméterét, pl van egy anya jegye a füle és a nyaka találkozásánál.
Még néztem pár percig majd újra elnyomott az álom.
Ismét felébredtem, már a korai nap sugarai szűrődtek be a szobába a rolón keresztül. Ránéztem az iphonomra és 7.33-at mutatott. Lassan felültem, nyújtóztam egyet, majd óvatosan és halkan kilopóztam a szobából vissza a sajátomba.
Elpakoltam a bőröndöm, mivel ma utazunk délben tovább Bécsbe. Az utolsó állomás az Európai turnéból. 4 nap múlva már a repülőn ülök (aha, hát nem...xd) és visszafele tartok Arizónába. A nyár utolsó pár napjára csak a közeli haverokkal futok össze, nagyobb bulikat nem tervezek. Amúgyse vagyok az a partiarc.
Az elmélkedésemet egy váratlan személy zavarta meg.
-Csá Cam. Mi a pálya.- adtam neki egy pacsit
-Tsá öcsi.- ült le.- Mit csinálsz itt?
-Itt? Ez a szobám.- röhögtem- Pakolok.
-Na és hogy állsz a csajokkal?- váltott témát gyorsan.
-Hát tudod ugyanúgy tapadnak rám mint eddig.- vakartam a tarkóm, próbáltam a legjobban hazudni- de olyan lányt keresek aki nem azért szeret mert kis hírnevet szereztem, hanem azért, aki vagyok. Akit megismer.
-Akivel jó a kapcsolatod?- tapogatózott (nem szószerint😂)
-Mondjuk.- bólintottam.
-Mint ő?- mutatta fel a telefonját.
-Ezt nem hiszem el.- esett le az állam. A képen Én voltam Lilianaval az Ágyban Ma Reggel!
-Miért nem mondtátok el?
-Hát. Ez bonyolult. El akartuk, csak nem akartunk nagy felhajtást.És féltünk a reakcióktól.
-Oké, ez természetes. De én a bátyád vagyok! Nem lettem volna mérges. Hihetetlenül arik vagytok, és shippellek titeket.- veregette meg a vállam.
-Kösz tesó.- öleltem meg haverilag.
Aztán Lili toppant be az ajtón fehérneműbe és A Köntösbe.
-Hunti... jaj izé téged kerestelek Cam.- dadogott elpirulva. Szegénykém. Felálltam, átöleltem a derekát és megcsókoltam és elsuttugtam egy "Jó reggelt Lilu"-t
-Cam....ez nem az aminek látszik. Ez izé-. Mire nevetésben törtem ki Cameronnal és még értelmetlenebb fejet vágott.
-Hugi.- áll fel- Tudom.- simogatta meg a haját.- És annyira örülök nektek. De miért nem mondtad el?
-Mert ez még új volt nekem is. Féltem a reakcióktól.
-Akkor itt az ideje bejelenteni!- mondta mosolyogva.
-Mármint....- kezdtem
-Csak a srácoknál.- nyugtatott meg.
-Rendben. Nem kell tovább titkolóznunk.- öleletem meg Lilit
-Oké én hagylak titeket... akármit csinálni.- mondta zavartan és ott hagyott kettőnket.
-Mit akartál mondani?- döntöttem el az ágyon
-Csak, hogy miért tűntél el. De látom pakoltál.
-Igen. Segítsek neked is?- piszkáltam a haját
-Ki akar most pakolni?- mondta nyájasan. Hm ilyennek még nem láttam.
-Jólvan baba.- puszilom meg a szája sarkát és az ágyhoz szegezem. Ő a hajamba túr én pedig szenvedélyesebben csókolom. Egyik keze fel-le vándorol a hátamon a másik a nyakamat simogatja. A nyakát kezdem el puszilgatni, majd áttérek a kulccsontjára és végig járom minden porcikáját. Mindkét csuklóját megfogom és a feje fölött összefogom
Lekapom magamról a pólót.
Az ajtó kattanását hallottuk és hátrafordulva megláttam Brandont ledöbbenve és Ashton a telefonján, aki épp a tenyerével takarta el az arcát.
-Hallod. Tesó, tegyetek ki valami táblát leközelebb.- takarta el a saját szemét is. Gyorsan magunkra rántottam a takarót.
-Kopogni nem tanítottak meg?- néztem rá dühösen.- Mi olyan fontos?
-Csak szólni akartam, hogy reggeli. Meg Ashton köszönni akart.
-Majd megyünk- szólalt meg Lili mellettem
-És nem láttatok semmit.- szuggeráltam őket, végül kislisszoltak.-hú.- sóhajtottam fel.
-Ez ciki volt. Nagyon.- mondta halkan.
-Ezentúl kopogni fognak.
-Az tuti- nevetett halkan.-Menjünk reggelizni.
Reggeli után- ami elég csöndben és megszokottan telt- segítettem pakolni Lilinek. Letuhanyoztunk. (Együtt.) Aztán levittük cuccainkat.
-Mikor mondjuk el nekik?- biccentettem a többiek felé, akik egy csoportot alkotva dumáltak-Majd Bécsben.
Na egy hónap kihagyás után újra itt vagyok. Közbejöttek kisebb-nagyobb dolgok amibe nem mennék bele. Ez a rész elég lájtos lett, de kitaláltam egy jó szitut,ami kitesz akár 3-4 rész is! Nekifekszem és megírom egybe, hogy később csak fel kelljen tennem!
Ígérem💕
(Véléményeket várok komiba az egész storyval kapcsolatban. Építő kritikák és jöhetnek. Írjátok le mit gondoltok😉)
YOU ARE READING
Leave Me Alone-HR Ff.-(BEFEJEZETT)
Fanfiction-Hagyj békén Rowland!- kiabáltam ki a szobámból,válaszul csak nevetett.-3 másodperced van! -Miért?-kiabált be. Én meg felpattantam és kinyitottam az ajtót. Azzal a tenyérbemászó mosolyával álltam szembe. -Ezért-mondtam és lekevertem neki egy pofont...
