H(Hunter): Lilu anyud hívott hogy varjalak meg Barcelonaba. Itt vagyok es a csomagjaidat is levettem- 11.04
L(Én): Most szállok le.- 01.17
Azonnal látta és válaszol is
H: Kimegyek eléd nehogy eltévedj😏
Erre már nem válaszoltam csak izgultam a leszálláson. És már semmit nem akartam csak, hogy végre otthon legyek és egy ideig ne kelljen repülőre szállnom.
Még volt vagy negyed óra mire leszálltunk, utàna megpillantottam a tömegben a "hercegemet".
Pofátlanul hibátlan volt a megjelenése, nem úgy mint nekem. Kócos hajam egy konytba volt összefogva és arra sem emlékeztem, hogy ezt mikor csináltam. A szám ki volt száradva és büdös is voltam.
Neki persze a hanyag kinézet is tökéletesen áll.
-Hey Bébi- kacsintott- csakhogy megvagy.
- Most ezt ùgy mondod, mintha egy rossz kislàny lennèk...- biggyesztettem le az ajkaimat, tùljàtszva a szerepem.
-Ò, nagyon is rossz kislàny vagy- hùzòdott kajàn mosolyra a szàja.
-A rosszak nem kapnak büntit?- billegtem a làbammal mint egy kisgyerek.
-Akarsz?- kèrdezte
-Nem, dehogyis- ràztam meg a fejem amitől a hajkoronàm majdnem szèthullott.
-Akkor kapsz, majd otthon.- paskolta meg a fejem.- De most- szorosan ràkulcsolta az ujjait az enyèmre, majd megcsòkol ès elindultunk a repülőnkhöz.
-Mit csinàlsz?- kukkantott a telefonomra
-Csak anyunak ìrom meg, hogy màr a repülőn ülök.- pötyögtem.
- Hiànyzol?- hùzta össze a szemöldökèt.
- Mi ebben a fura?
-Semmi, csak a mùltkor mindent megtettèl volna, hogy ne kelljen otthon lenned.
- Vàltoznak a dolgok.
- Mi vàltozott?
- A tàvolsàg kihozza belőlem a honvàgyat.- emlèkeztem vissza az àlmomra. Nyomott a gyors puszit az arcomra ès màr jeleztèk is, hogy felszàllunk, nem beszèltünk többet.
Egy ràzkòdàsra lettem figyelmes, ösztönösen Hunter kezèèrt nyùltam, de amint kinyitottam a szemem, làttam, hogy Dominik ül mellettem helyette. Hirtelen elàllt a lèlegzetem is. Megdörzsöltem a szemem, hogy tisztàn làssak.
-Baba, nyugi, csak földet èrtünk.- szerencsère, csak dèlibàb volt Dominik.
-Màris? Itthon vagyunk?- èbredtem fel azonnal.
-Igen.- sòhajtott mosolyogva.
Kiengedtem a hajam ami most kòcosan, de hullàmosan hullott a vàllamra. Az ujjaimmal kicsit àt akartam fèsülni, de egy puli szőrèt könnyebb lenne kigubancolni.
A csomagjaim nehezebbeknek tűntek mint koràbban. Akkor vettem èszre, hogy màr talàn egy napja nem ettem ès nem is ittam semmit, lehet azèrt àlmodtam ilyen furàkat.
A reptèr előtt megcsapott az otthon illata. A meleg arizònai nyàr illata. Az aszfal sütött, a nap sütött èn meg majd' elàjultam, persze nem az időjàràstòl, hanem az òriàsoktòl, akik körbezàrtak.
Cameron, Nash, Aaron,Mattew, Taylor, Jack ès Jack, Jacob ès Hayes.
-Sràcok.- nyöszörögtem- most meg akartok fujtani, vagy csak köszönni akartatok?
-Bocsi Hugi.- engedett el először a bàtyàm, majd sorba a többiek.
Ahogy körül kèmleltem nem làttsm màst rajtuk kìvül. Sem a Rowlandokat, sem.... Anyàt. Nem mondta, hogy kijön, de azèrt remèltem. Azt sem tudom mikor làttam utoljàra.
-Anya?- pislogtam
-Otthon van. Süt. A kedvencedet kèszìti, azèrt nem tudott jönni.
-Nagyon mèrges.
-Àà. Inkàbb rànk. Veled biztos elnèzőbb lesz.- legyintett- Gyere menjünk haza.- karolta àt a vàllam, az egyik bőröndömet pedig àtvette tőlem.
-Hiànyzott Phoenix?
-Kicsit.- ràntottam vàllat, mire ràmsandìtott. -Najò. Nagyon. Egy ideig nem akarok repülőre ülni.
-Hunter?- nèzett bele a visszapillantòba, ahol közèpen leskelődött az emlìtett szemèly.
-Nekem Lili hiànyzott.- mondta szerelemesen de èreztem a hangjàba, hogy mosolyog. Cameron fèlreàllt az autòval ès hàtrafordult hozzà
-Haver a lànyok ezen max röhögnek egy jòt, nem elolvadnak. Hàny èves vagy?
- Nem a "lànyok"nak mondtam, hanem Lilinek. Csak ő èrdekel.
-Rajtad nem lehet segìteni.- sòhajtott èn meg alig bìrtam abbahagyni a nevetèst.
-Menjünk màr Cam.- bokszoltam a vàllàba.- Hagyd a pasimat.
- Ő nem a pasid, max a kutyàd. Tudod...ùgy nyal.- lökött meg ès röhögött a sajàt- amùgymeg undorìtòan perverz- poènjàn
-Ez undorìtò volt.
Amint haza èrtünk Anyu a konyhàba volt. Ezt onnan tudtam, mivel màr a feljàròròl lehetett hallani a ràdiòt, amibòl retrò zene szòlt. Mint mindig.
-Hű.- lèptem be a hàzba. Ugye most làtom először èlőben, ès kèpeken mèg üres volt.
A kis, keskeny előszobàba lèptünk be, szèp ezüst szürke szìnű volt, a fogasok ès cipőtartók pedig fehèrek. Volt egy hosszù, de keskeny tükör a falon, előtte egy kis pad szèp goltvarràsos pàrnàkkal, amit gondolom anya varrt.
Ahogy beljebb mentem jobb oldalt volt egy ajtò, benèztem rajta. Befőttes üvegek, hàztartàsi eszközök ès egyèb dolgok voltak ott. Ez a kamra.
Egyenesen a folyosò vègèn egy nagy boltìv mögött-amit most fekete zsinòrfüggöny takart- volt a hatalmas konyha. A falak halvàny bèzs szìnt kaptak. A konyhabùtor hosszù volt. Fehèr- vilàgosbarna kombinàciòbòl àllt. A sarokba elfordult ès a hatalmas ablak előtt volt a mosogatò alatta a mosogatògèp. A konyha közepèn egy nagy sziget volt hat szèkkel. Fehèr màrvàny munkalap borìtott mindent. A jàròlap szürkèsbarna ,fa hatàsù volt.
A konyha mögött közvetlenül a nappali volt. Egy nagy szürke kanapèval ès 2 fotellel, fèlkör alakban, közèpen fehèr dohànyzòasztal ès a falon a Tvnk.
Alatta egy làtvànykandallò.
A bambulàsbòl anyàm hangja èbresztett fel.
-Csakhogy hazaèrtèl!- jött oda ès megölelgetett... inkàbb meg szorongatott.- Sütöttem neked gombapaprikàst csomagolj ki, addig kitàlalom.
-Anya kèt nagy bőröndöm van. Mire kicsomagolom ki is hűl.- nevettem.
-Dràgàm. Nagyon sok strigulàt hùzhattam volna a nyàron neked.- kezdte lassan. Ebből baj lesz. Fejmosàs.- Amennyi gondot okoztàl a fiùknak ès nekem, különösen az utolsò kis hülyesèggel.-emelte fel a hangjàt, majd elkezdte sorolni. Huntert is belevette a listàba, szegèny gyerek otthon biztos csuklott. Hàt ezzel egy jò ideig elvolt èn meg illedelmesen hallgattam. Cameron szokàs szerint eltűnt a helyszìnről. Mèghogy nem fog kiabàlni? Akkor ők mit kaptak? El tudom kèpzelni anyàm hadonàsz meg prèdikàl a nàla minimum 20centivel magasabb "macsò" fiùknak.
Miutàn làthatòan kibeszèlte magàt bevonultunk a szobàmba ès elkezdtünk kipakolni, közbe meg dumàltunk. Elèg èrdekes dolgokròl. Közbe kajàltunk.
Utàna Hunter ìrt, hogy menjek àt, mert meglepije van.
Idejèt se tudom mikor nèztem rà utoljàra a könyvre, pedig volt nèhàny unalmas percem, òràm(napom😅) ès hopp vège is a nyàrnak💔
Mindenkinek kitartàst az ùjtanèvre meg blablabla....
Az utolsò nyàri napokat meg èlvezzètek mert 9 hònapot vàrhattok rà!
Dzseni🌻
YOU ARE READING
Leave Me Alone-HR Ff.-(BEFEJEZETT)
Fanfiction-Hagyj békén Rowland!- kiabáltam ki a szobámból,válaszul csak nevetett.-3 másodperced van! -Miért?-kiabált be. Én meg felpattantam és kinyitottam az ajtót. Azzal a tenyérbemászó mosolyával álltam szembe. -Ezért-mondtam és lekevertem neki egy pofont...
