serein - [nct dream] » fordítás

z e r o | üresség

SEREIN
(f.)
a finom, könnyed eső
mely a tiszta égről
esik alá 
napfelkeltekor,

vagy az éjszaka

korai óráiban.

➹ 

9 évvel korávban;

❝ egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy- ❞

a házmesterük unalmas hangja ásításra késztette a legidősebbet, markot. nem ez volt az első alkalom, hogy ezt a történetet olvasta nekik, s nem is a második; ahogy a harmadik és a negyedik sem.

mark feje a nyitott ajtajú szobák felé dőlt, melyekből volt elég, hogy ő, és a többi hat gyerek kényelmesen elférjen az árvaházban. bár, a legutolsó ajtó a hosszú folyosó végén csak félig volt nyitva, és ez felkeltette a tíz éves fiú kiváncsiságát.

mivel mark a legszélén ült a társaságnak, könnyen letudott lépni, anélkül, hogy a házmester észre vette volna. elővigyázatos, csöndes lépéseket tett a szoba felé, gyakran hátra-hátra pillantva válla felett, hogy biztos ne kapják rajta.

de amint elérte az ajtót, az nyikorogva nyílt tágabbra. mark félve állt ott, ahogy bármi is mozgatta, maga sem látta.

a házmestere. de biztos volt benne, hogy ő ott ült a többi gyerekkel.

" mit gondolsz, hova mész, teljesen egyedül? "

" én... én csak szerettem volna... látni ezt a szobát... "

" mark, " a házmester befejezte mondatát, s a másik bólogatni kezdett.

" u-uram. "

a házmester elmosolyodott. a hajzselé simává és visszafogottá tette tincseit, s egy szál sem állt ki szőke hajából. a mosoly, amit marknak adott, hátborzongató volt az ő szemében.

" nem szükséges mark. nincs ott számodra semmi érdekes. "

" ez egy üres szoba? " kérdezte mark, s a másik kierőszakolt egy merev bólintást magából.

" igen, mark. teljesen üres. most menj. " 

mark meg lett győzve. a tíz éves nem volt elég időse, hogy felismerje a rémisztő hazugságot, szóval engedelmeskedett, és visszatért a helyére.

de ahogy visszatért a színes matracokhoz, ahol a többi gyerek csücsült, ott volt a házmester, a könyv egyik új oldalát olvasva, mintha sosem hagyta volna el a helyét.