A remény soha nem hal meg! (Szünetel)

11.fejezet

{Hàt na belejöttem az íràsba}

Nem sokàra anya is csatlakozitt a kereséshez. Elég hamar talàltunk is eggyet. Egy szép szürkét fehér fejjel {képet nem engedett csatolni} felhivtuk az eladót lefalàbb 10 percen keresztül kérdezgetük majd megbeszéltük hogy holnap megnézzük és ha ugy van mag vesszük. Reggel koràn keltem miutàn anya felkelt elindultunk Békéscsabàra megnézni a lovat de előbb felvettük Eriket és elmentünk a ló szàllitóért. 2 és fél óra alatt értünk oda Erik még kérdezett egy pàr dolgot amíg mi megnéztük a lovat és 10 perccel ott létünk utàn eldőlt megvettük Pipacsot nem én neveztem el de tetszett ez a név. Felvezettük a ló szàllítóra majd ut közbe meg àltunk egy lovas boltba és vettünk egy két dolgot: 2 piros kötőfék és vezetőszàr,1 piros ló takaró, 1 masszírozó  kesztyü micel megtudtuk hogy szereti és az utra vettünk neki egy nyaló sót majd indultunk tovàbb. Mikor oda értünk be vezettem Pipacsot a koral melleti boxba. Koral hamar érdeklődni kezdett Pipacs irànt ennek nagyon örültünk gyorsan be pakoltam az új cucokat a szekrényembe majd mivel indulnunk kellett haza elköszöntem a lovaimtól és Eriktől. Mikor haza értünk egybőlle feküdtem mert nagyon fàradt voltam.

{Remélem tetszik a rész}