Only You

1. rész

*Noel szemszöge*

- Anthony Noel Prescott, azonnal kelj ki az ágyból! - rontott be drága édesanyám a személyes terembe, azaz a szobámba. Válaszképpen csak kelletlenül nyöszörögtem és fejemre húztam a takarót. Hagyjanak békén. Ma délig alszok, ha elmúlt, majd utána meghallgatom a problémáját. Mint minden anya, az enyém se szereti, ha a gyereke lustálkodik, ezért egy gyenge mozdulattal lerántotta rólam a takarót.

- Anyaaaaaa - nyavajogtam - szombat van. Hagyj aludni - raktam a fejemre a kispárnám. Nem értem miért fáj az neki, hogy aludni akarok.

- Ne nyavajogj, nem vagy lány. Ja és persze, meleg sem hálistennek  - ejtette ki a undorral a száján a "meleg" szót, bár éreztem mást is a hangjában, amit nem tudok mire vélni. Na igen édesanyám nagyon vallásos, így nem tűri a homoszexuálisokat. Egy valamire viszont kiványcsi lennék.... Mit csinálna, ha megtudná, hogy a fia bizony MÁS? Szerintem apácának adna. Igen, én ezt is kinézem az anyámból.

- Takarits fel a kutyád után és vidd el sétálni! Megint szétrágott mindent - mondta ellent mondást nem tűrő hangon.

- Vidd el te. Én lusta vagyok - motyogtam és hasra fordultam - délig ki nem szállok az ágyból, és add vissza a takarómat - közöltem.

- Ne szóljak még egyszer fiatalember - próbált határozottnak tűnni, meg szigorúnak, de nem áll jól neki ez a szerep.

- Majd kiszállok, ha lesz reggeli - villantottam egy mosolyt.

- Ámíg sikerül kimásznod az ágyból elkészül a szendvics - mosolygott vissza és kiment. Én meg elvetettem a telóm a szekrényről is írtam Mia-nak.

Én: Miaaaaaa!! Gyere velem megsétáltatni Lexit.
Én: Most!
Én: kérlek.
My Sis 💘: A parkba megyünk. 😁 Ott lesz Dave is. 😄
Én: neeeeee. Nem teheted ezt velem!
My Sis 💘:legalább te is láthatod Alexadert. Na megyek készülök, fél óra múlva a padunknál.

Ezt nem hiszem el. Most komolyan direkt az Ő közelébe hívott. Persze, Mia gyönyörű lány még szép, hogy felfigyeltek rá. De miért pont Dave? Mért büntet az isten? Kikászálódtam az ágyából és megálltam a szobámban lévő tükör elött. Végignéztem magamon. Egyszerűen nem jellemzem inkább a látványt. Barna szememi karikasak, fekete hajamra, már ráférne egy fodrász. Az arcom nyár ellenére eléggé nyúzott. Fehér bőrömről nem is beszélve. Látszik nem szeretek strandra jármi. Nem néztem magam tovább, inkább gyorsan felkaptam magamra a kedvenc melegítőmet és szaladtam is reggelizni. Hamarabb ki kell érnem a parkba, mint Mia különben lebasz.

- Noel, ott a szendvics a szekrényem, nekem el kell mennem dolgozni. Behívtak vigyázza magadra - hadarta el anya készülődés közben, majd távozása előtt nyomott egy puszit a fejemre. Sosincs itthon, ahogy apa sem. Ez az átka annak ha az anyád rendőr az apád meg ügyvéd.

- Szia - köszöntem el én is és neki láttam elpusztítani a szenyót. Éppen hogy csak bele haraptam Lexi, már a lábamnál is állt és könyörgő szemekkel nézett rám. Ahogy eddig, most se tudtam megállni, hogy ne adjak neki egy kis darabot a kajámból. Gyorsan megettem amaradékot és előkerestem a porázát.

- Na gyere kislány. Megyünk egyet sétálni - csatoltam rá a nyakörvére.

- Nincs jobb társaságod a kutyánál azért beszélsz vele? - hallottam az idegesítő bátyám hangját a lépcső felöl.

- Sajnos csak egy alulbutorozott és egy kutya van itthon. Jobban szeretek az értelmesebbel beszélgetni - vigyorogtam rá, mire felnevetett.

- Ezért még számolunk - mondta miközben kiléptem az ajtón. A fülesem bedugtam a fülembe és max hangerőn bömböltettem a Fall Out Boy-tól a The Phoenix című dalukat. A parkba érve rá kanyarodtam az ösvényre és azon sétáltam vegig. Körbe néztem. Hiányzott ez a hely. Örülök, hogy vissza jöttünk. Egyetlen egy bökkenő van ezzel... A SULI. Nem hiaba költöztünk el, állandóan baszogattak és csúfoltak a szemüvegem miatt, igaz akkoriban fogszabályzom is volt, de mára hál istennek már nem kell. A szemüveget is lepasszoltam éd kontaktlencsére váltottam. Csak rossz emlékeim vannak ezzel kapcsolatban. A legrosszabbak közt az szerepel, hogy Ő volt a legnagyobb basztatóm főleg azután, hogy megtudta tetszik nekem. Thx Mia. Azóta is hálát adok neked, azért mert a folyosón kezdted kiabálni. Csak nem tudod mi történt az utána való szünetben.

"Matek elött a szekrényemben kerestem a cuccom, amikor becsapodott az ajtaja. Félve néztem fel.. Sejtettem kik azok. Alexanderrel és a bandajaval találtam szemben magam. Ajaj Mia merre vagy?

- Szia Babyboy nem lenne kedved jatszadozni? - kacsintott Alexander mogyoróbarna szemével. Ennek a gesztusnak köszönhetően, akaratom ellenére élesebben szívtam be a levegőt ami neki is feltünt - mi az? Csak nem tetszik az ajánlat? - kérdezte tettetett meglepődéssel, mire a társaival együtt egyszerre nevettek fel.

- Miert nem a lányoknál próbálkozol? - motyogtam miközben a cipőmet kémleltem.

- Csak azért - fogta meg a vállam és neki nyomott a szekrénynek - mert úgy tudom előző szünetben te is ajánlkoztál volna, vagyis Mianak azt mondtad, de lehet csak Dave hallotta rosszúl - suttogta a fülembe. Nem tudtam mit mondani csak nyeltem egyet.

- Na mi van? Megkukultál? - cirógatta meg az arcom nevetve Alexander.

- Pedig nincs is betömve a szád csak a vassal - vágta ra kapásból Dave, mire az egédz banda hangosan kezdett nevetni. En pedig a sírás határára kerültem. Hagyjanak már békén. Nem ártottam nekik semmit..

- Mi a jó kurva ég folyik itt? - hallottam meg számomra a legcsodlatosabb hangott, mire a körülöttem állok arcáról lehervadt a vigyor.

- Csak beszélgetünk - vette elő a legszebb mosolyát Alexander.

- Takarodjatok órára -mondta határozottan Jason.

- Jajj haver - rakta Jason vállára a kezet Dave - beszélgetni se lehet az öcséddel?- kérdezte ártatlanul. Jason nem mondott semmit csak ránézett a vállán heverő kézre, mire a tulajdonosa egy szempillantás alatt elhúzta.

- Nem mondom mégegyszer - kezdett kuncogni Jason mire egy kisebb mosoly jelent meg az ajkaimon.

- Ne örülj, lesz amikor ő már nem lesz itt - suttogta még utoljára a fülembe Alexander, majd a bandájával együtt távoztak "

Éppen hogy eltűnt a szörnyű emlékkép a fejemből a hátamra ugrott valaki. Egyből tudtam ki az, mikor megláttam a karkötőjét. Mia. Gyorsan kihúztam a headsetet és leállították a zenét.

- Szia te nagy lány, ajj de aranyos valaki. Na ki a legaranyosabb kutya a világon? - kezdett gügyögni a kutyának ahelyett, hogy megölelt volna. Persze Lexi őrült neki egyből elkezdett ugrandozni és nyalogatni kezdte a mellette gugoló lány arcát.

- Szóval fontosabb a kutya mint én. Ez most faj - tetettem szomorúságot.

- Ajj te - állt fel és megölelt - kérem a pórázt - mondta és kivette a kezemből, majd elkezdett szaladni Lexivel együtt. Egyél tesióra nyáron is. Gondolkodás nélkül indultam utána. Nevetve kiabált vissza, hogy ugy sefogom utolérni. Amikor már majdnem sikerult egy srác háta mögé futott és megölelte. Abban a pillanatban megtorpantam, amint betudtam azonosítani ki az, a vér is megfagyott bennem. David Smith és bal oldalán Alexander Ligth. Amint megpillantottam a szívem kihagyott egy ütemet.Barna haja tökéletesen állt, gyönyörű szemeit egy napszemüveg takarta. Végignéztem rajtat tetőtől talpig. Egy laza fehér ing és egy koptatott farmert viselt. Úgy tűnik nincs melege. Napbarnitott arcán és bőrén csak ragyogott a nap. Mikor Mia "elbujt" Dave háta mögé, Alex jókedvűen felnevetett. Most értettem meg, miért zúgtam bele.

- Na mi van?! Nem hiányzik a kutyád? - nevetett drágalátos barátnőm a porázzal a kezében, mire muszáj volt nekem is mosolyognom. Éppen hogy szólásra nyitottam volna a számat, mind a két srác felém fordult és engem kémleltek. Alexander levette a napszemüveget és a nadrágzsebébe akasztotta majd összehúzott  szemöldökkel és mogyoróbarna szemeivel végig nézett rajtam.

- Öhm hello..- ennyit tudtam kinyögni, de szar vagyok.

- Srácok - mosolygott kedvesen Mia és oda állt mellem - gondolom nem kell bemutatnom nektek - mondta vidáman és megpuszilta az arcom.

- Mia. Nekunk ismernünk kéne ezt a srácot? - kerdete Alexander mély megis lágy hangján.

- Aha - vakargattam meg a fejem - kilencedikből - mondtam zavartan, mire mind a ketten kérdőn néztek rám. Ennyire felismerhetetlen lennék szemüveg és fogszabályzó nélkül?

- Ajj de balfaszok vagytok - vágta fejen magat Mia - ő Noel, Noel Prescott.

Sziasztok. Itt lenne az első rész. Örülnénk, ha jeleznétek megéri-e folytatni, vagy nem. Előre is köszönet mindnekinek, aki elolvasta és időt szánt rá.💖😘❤