Only You

13. rész

*Alexander szemszöge*

Amint megérkeztem kopogás nélkül rontottam be a házba. Az első dolog amit megláttam egy ijedt Mia volt, de megnyugodott, amint meglátott. Viszont újabb félelmet láttam a szemében, amint találkozott tekintete az enyémmel.

- Hol van? - nem kell megneveznem, tudja kit keresek.

- Alex, kérlek nyugodj le - jött közelebb és megfogja a karom.

- Mia kicsim, ki az? - jött ki az a szemétláda a szobából. Szó nélkül indultam volna meg felé, de Mia a kezét a mellkasonra rakta és a szemébe nézett, ezzel meggátolva, hogy közelebb merészkedjek "apámhoz".

- Alex higadj le kérlek - mondta. Más helyzetben simán sikerült volna, de ez más. Noelt keverte ebbe bele, akinek ehhez semmi köze és ezt én nem fogom hagyni.

- Te rohadék - néztem rá - mi a francnak kellett őt is bele keverni? Azt hiszed így fogsz tudni hatni rám? Hát kurvára nem, sőt még jobban utállak, mint eleve. Noelnek ehhez semmi köze, szóval rohadtul ajánlom, hogy szállj le róla. Azt is elfelejtheted, hogy faggatni fogod, mert nagyon megbántod - néztem vele farkas szemet. Most utáltam meg a szememet, mert ugyan ezekkel a szempárokkal találkozok minden reggel a tükörben.

- Megkérhetlek, hogy ne dühöngj és fenyegetőzz a házamban? - hallottam meg egy lágy hangot. Gondolom Mia anyukája.

- Anya. Ő Alex Dave legjobb barátja - szólalt meg egyből Mia, gondolom azért nyúlt ehhez a kártyához, mert így elfogadhatóbb leszek, mivel ismer - és igaza van - fordult az apja felé - attól, hogy Noelt belekevered még nem fog jobban kötődik hozzád. Nem is értem mi járt a fejedben. Rendben. Ezek szerint, ha itt van sikerült rávenni, hogy idejöjjön, de szerintem azt az egy esélyt úgy se kapod meg ezek után még főleg. Ha meg mégis nem gondolod, hogy annak az esélynek 18 évvel korábban kellett volna megtörténnie? - állt be elém karba tett kézzel. Miért tud mindig meglepni ez a csaj? Ja igen tudom, mert a húgom és nekem is szokásom mehlepni az embereket dolgokkal. Nézzük most Noel esetét. Hogy meglepődött, amikor nem egyszer mondtam neki, hogy nem szórakozok. Vagyis utaltam rá.

- Várj, Ő az? - kérdezte Mia anyukája, mire Steve bólintott és közelebb jött. Totál olyan volt mint a lánya. Egyetlen egy gondolat járt a fejemben és az nem volt más mint hogy, már tudom kitől örökölte a szépséget és a testalakatát Mia - Kelly - nyújtotta felém a kezét, amit elfogadtam.

- Alexander - ráztam meg. Hirtelen közelebb húzott a kezemnél fogva és szorosan karjaiba zárt. Nem tudtam mit csinálni, így vissza öleltem - mindig is akartam egy fiú és ezt, azért mondom, hogy tudd, ha mégis úgy döntés, hogy szeretnél közénk tartozni, itt nem leszel megkülönböztetve, a fiam leszel, akkor is ha nem is vagy az - mosolygott rám. Újra ez a meleg bizsergő érzés, mint amit csak Noel mellett érzek. Mostantól talán változik az életem vagy mia franc? Fura ez a helyzet.

- Tudunk beszélni négyszemközt Alex? Igaz már tudod, hogy miről szeretnék, mert Kelly már elmondta - nézett rám Steve. Nem veszítehetek semmit, lehet tud olyan érvet hozni ami itt marasztal, de talán nem is kell ezek után semmi, hisz Mia már most ki mutatta, hogy ő nem bánja az egészet, ahogy Kelly is, talán még jól is sülne el a dolog. Egy próbát megér. Sóhajtottam egyet és bólintottam - Rendben. Gyere be - nyitotta ki előttem a szobaajtót. Nagy mázlija van, hogy ilyen családja van. Más feleség szerintem már kirakat volna a szűrét nem, hogy még be is fogadja a fiát akiről nem is tudott. Bemenet a szobába és leültem az ágyra. Bezárt az ajtót és leült velem szembe a székre. Ez hosszú lesz szerintem.

*Noel szemszöge*

-Tudtam! Tudtam, hogy oda megy - kiáltottam a telefonban miközben húztam a cipőmet.