Az új szomszéd...

2.Kérlek.....

.....és láttam, hogy Dávid jelölt ismerősnek.Hát ez gyors volt. Még mielőtt felfoghattam volna, rám írt.

Dávid: Ilyen arrogáns a Hercegnő,hogy még csak vissza sem jelöli a Herceget

Liza: Hát tudod a Hercegnő nem barátkozik a pornéppel...

Dávid: Most össztörtél....megyek sírni

Liza: awwwww....

Dávid a nevedet átállította: Hercegnő👑

Liza Dávid nevét a következőre változtatta: Dávid:)

Dávid:) : Naaaaaaa ez mostmár tényleg szíven ütött...:(

Hercegnő👑: Na jóóóóó......

Hercegnő👑 Dávid nevét a következőre állította: Hercegem👑

Hercegem👑: Mindjárt jobb :) <3

Még sokáig beszélgettünk mikor megszomjaztam és a telómmal együtt kimentem a konyhába. Ekkor kaptam egy SMS-t. Anyukámtól

Anya: Szia Kicsim valamit mondanom kell neked....

Liza: Mit?

Anya: apáddal elutaztunk nyaralni

liza: HOGY MI? ÉS HOVA? MENNYI IDŐRE?

Anya: Spanyolországba, a nyár végéig...... 

Liza: Azért kössz, hogy szólsz, de tényleg....azért azt hittem ennél többet érek...

Anya: Na mindegy......hagytunk neked pénzt......a nyár végén találkozunk. 

Erre már nem is válaszoltam. Csak sírni kezdtem. Mert akár hiszitek, akár nemazt hittem ennyit, legalább számítok a szüleimnek, hogy szólnak, hogy "elmentünk, majd jövünk" . Ráadásul most csak úgy itt hagytak egy idegen házban, egy idegen helyen. Hát kössz szépen....Felsétáltam a szobámba és leültem az ágyamra. A szobámból nyílik egy erkély és azzal szemben van az ágyam, plusz hatalmas ablakaim is vannak. És hát a szobám mint kiderült szemben van Dávidéval. Aki persze "szerencsémre" ott állt az ablakban. Gyorsan felugrottam és behúztam a függönyöket.

~Dávid szemszöge~

Sokáig beszélgettem Lizával. Nagyon jó fej. Már kb 10 perce nem válaszolt így csak az ablakomhoz sétáltam és néztem a házukat. Egyszer csak megláttam Lizát levágódni az ágyára, és ha jól láttam sírt. Még ült ott egy darabig majd mikor felnézett a tekintetünk találkozott. Rögtön felugrott és elhúzta a függönyöket. Én meg csak ott álltam mint valami hülye, majd mint valami őrült úgy rohantam át a szomszédba.

~Liza szemszöge~

Csak sírtam. Már úgy éreztem magam mint egy kisgyerek akit az áruházban felejtettek. Per pillanat abban se voltam biztos, hogy visszajönnek e a szüleimbár lehet, jól ellenénk Herceggel. A csengő volt olyan kedves és megszólalt. Szó szerint kicsoszogtam az ajtóig. Mikor kinyitottam Dávid állt ott és ölelésre nyitotta a karjait. Nem is utasítottam vissza. Volt valami megnyugtató az ölelésében. Már csak szipogtam mikor elváltunk. Ekkor szólalt meg először :

-Mi a baj Hercegnő?

-A szüleim konkrétan itt hagytak egész nyárra egy idegen környéken, egy idegen házban egyedül.... azt mondták nyaralni mentek, és hogy azért nem vittek magukkal mert hogy én úgyse akartam volna menni. Pedig szerettem volna....Ráadásul Spanyolországba....

-Én voltam már ott és ha ez megnyugtat nem valami nagy durranás...- erre halvány mosoly jelent meg az arcomon és kicsit nevettem is 

- Na ez az amit látni szeretnék.....hogy mosolyogsz

-Köszi, kedves tőled, hogy átjöttél.

D.: Bármikor :)

Még sokáig beszélgettünk, majd sajnos mennie kellett. Vagyis csak kellett volna.

-Lécccccii maradj itt....- hisztiztem már vagy 30-adjára.

-De Hercegnőőőő.....-nyújtotta meg az ő betűt.

-Kérlek szépen- na és itt bevetettem a bociszemeket.

-Neeeeee... ez így nem ér.... tudod hogy erre nem tudok nemet mondani.

-Tudom -

-Na jóóóóóóóó

-Ha ezzel kezdem hamarabb végeztünk volna- mondtam  magamban

-Hogy mi?

-Semiiiiiiiiiiii...... Én most elmegyek fürdeni

-Tudod mit addig én hazamegyek fürdeni meg átöltözni

-Okiiiiiiii-majd mégegyszer a nyakába ugrottam-Köszi mégegyszer

-Semmiség Hercegnő :)

Gyorsan megfürödtem és mikor lebattyogtam vízért éppen akkor jött Dávid.Kicsit feltűnően mérte végig a pizsimet. Egy rövidujjas haspóló és egy rövidnadrág volt. És hát mondták már páran, hogy jó alakom van.Már kb. 2 perce nézett mikor megszólítottam.

-Hahóóóó föld hívja Dávidot. A szemeim még mindig itt fennt vannak

-Mi? Hogy? Mivan?.....-erre akkorát röhögtem rajta, hogy 2 házzal arrébb is tisztán lehetett hallani

 -Na most, hogy visszatértél az élők körébe, választhatsz szobát.

Felmentünk az emeletre. Végigmutogattam neki a szobákat

-Szóval itt van egy vendégszoba meg mégegy... arra a szüleim szobája de az nem opció és itt ez mellett pedig az én szobám. Vagy esetleg ott a kanapé illetve ha borzasztóan horkolsz akkor az udvart és a kádat tudom ajánlani a földszinti fürdőben jó messze tőlem.

-A te szobádat választom

-Rendben- ekkor meglepettséget véltem észrevenni a szemében. A kis hülye elhitte, hogy ilyen simán belemegyek abba hogy együtt aludjunk. Hát ezt benézte.

-Tessék itt az ágy- mondtam mire ő bele is dobta magát. Én odamentem addigra már befészkelte magát. Csak megfogtam a telótöltőmet, egy gyors puszit nyomtam a homlokára, és lekapcsolva magam után a villanyt , elindultam a vendégszobába. Mit ne mondjak, baromi büszke voltam magamra. Mikor beértem a vendégszobába kitört belőlem a röhögőgörcs.

-Tudod ez nagyon gonosz húzás volt ám-ordított át a falon.

-Igen tudom.....de olyan vicces volt

-................

..........................................

szijasztok :)

Na itt az új rész, remélem tecccik és köszi hogy olvasod a sztorit :)<3

byeeeeeeeeee :D <3