Csillagos égbolt

Beilleszkedve

   Már majdnem Szeptember vége van. Hamar eltelt az első hónap, magam sem gondoltam volna, hogy ennyire gyorsan fog telni az idő az új környezetben. Ennyi idő elteltével sikerült megismernem az osztálytársaimat és mindenkivel jóban lenni, majdnem mindenkivel... Wendyvel úgy néz ki máris legjobb barátnők lettünk, habár eléggé különbözünk, nagyon jól kijövünk egymással. Yeri és Joy, akik az első napon szintén nagyon kedvesek voltak velem még most is azok és velük is jóban vagyunk viszont ők inkább egymással szoktak több időt tölteni. A hátunknál lévő Baekhyun és Chanyeol szintén nagyon jó fejek, néha kicsit őrültek de velük is jól el lehet szórakozni szünetekben. Hát igen, ez lett volna az osztály jó fej része, azt hiszem. Felmerülhet a kérdés, hogy Sehunról miért nem tettem említést eddig, hát, róla hamar megtudtam néhány dolgot ami után kicsit elgondolkodtam. Sehun az a fajta ember aki tisztában van tökéletességével és kicsit sem szerény. Tökéletesen néz ki, tökéletes a tanulásban, a sportokban, viszont ami nem tökéletes az a modora. Tudja, hogy a lányok odavannak érte és ő az az ember akinek hobbija a lányok szívének összetörése! Beképzelt és nagyképű, legszívesebben utálnám őt de nem megy... Rosé és Lisa, akik előtte és a hátánál ülnek a követői, szó szerint, mindig ott vannak mellette, Wendy is mondta, Sehunnak több lány barátja van mint fiú. A jobb oldali sorral nincs bajom, velük is el lehet beszélgetni, elől Tzuyu, a hátánál pedig Sana ül, ők nagyon jó tanulók, ahogy Jimin is, Xiumin pedig kicsit magányos néha, általában Baekhyunnal és Chanyeollal tölti a szüneteket de nincs velük olyan közeli barátságban.

Hétfő reggel van. Amint beértem, leültem a helyemre és kipakoltam a kémia füzetemet és könyvemet mivel az volt az első óránk. Még volt egy kis időm ezért óra előtt még gondoltam beleolvasok a könyvembe amit nemrég vettem, az Útvesztő volt az, egyszerűen imádtam, annyira belefeledkeztem az olvasásba, hogy csak a csengő szakított ki az izgalmas világból. Gyorsan becsuktam a könyvemet és felkaptam a füzetemet ugyanis át kellett volna ismételnem a leckét, jobbra pillantottam, Wendy még nem érkezett meg, a tanárnő mérges lesz ha késve fog megérkezni. Ebben a pillanatban rontott be Wendy, ledobta a táskáját a székére, gyorsan levette a kabátját és egy pillanat alatt dobált ki mindent a táskájából és lesokkolt arccal nézett fel rám.

- Otthon hagytam. – mondta ijedten. – Otthon hagytam!

- Mit? – hirtelen nem értettem miért ennyire ijedt.

- A kémia füzetemet! Tudtam, hogy otthon fogok hagyni valamit! Tegnap nem volt időm rendesen bepakolni és ma még el is aludtam! – alig kapott levegőt, látszott rajta, hogy nagyon sietett, valószínűleg átrohant az iskolán.

- Ne aggódj Wendy, átismételheted az enyémből, viszont kíváncsi lettem, hogy mi volt az a dolog ami miatt nem értél rá tegnap. –odanyújtottam neki a füzetemet, ő pedig csak rámmosolygott és elvette.

- Köszi, majd elmesélem. – ahogy ezt kimondta a tanárnő be is lépett, semmit sem tudott elolvasni, mindketten megijedtünk a tanárnő jelenlététől aki szigorú tekintettel nézett végig az osztályon és letette a naplót a katedrára.

- Jó reggelt, igazán szép reggelünk van, biztosan mindenki kipihente magát a hétvégén. Vegyenek elő egy lapot kérem.

Az osztályban kisebb zúgolódás támadt de senki sem mert szólni semmit, mindenki elővett egy lapot. Én azt hittem ott fogok elájulni ugyanis semmit sem tudtam és ahogy Wendyre néztem az ő arcáról is csak félelmet tudtam leolvasni, hirtelen felkiáltott valaki a hátamnál, meglepődtem ugyanis nem Baekhyun hangja volt az aki amúgy a hátamnál kellene üljön hanem Chanyeolé és azonnal hátra is fordultam, hogy megnézzem mi történt. Chanyeol helyet cserélt Baekhyunnal és most ő ült a hátamnál, de mégis mikor cseréltek helyet? Mindegy, nagyobb problémám is van most ennél.