Ha együtt lehetnénk

5.rész

~Jimin szemszöge~

Olyan meg nyugtató hogy itt vagyunk és csak csendben fogjuk egymás kezét. Mivel anyámék el mentek és most élhetem az életem egy darabig, de el döntöttem hogyha haza jönnek meg mondom nekik hogy én szeretnék egyedül élni és boldog lenni, barátokat szerezni. Persze kétlem hogy ezt majd meg fogják érteni de nem érdekel. A gondolataimból Jungkook gyönyörű hangja rántott ki.

-Amúgy merre laksz?-kérdezi halkan de úgy hogy még hallható legyen.

-A pékség utcájában. A leg végén.-nem szeretném meg mondani hogy abba a nagy házba ahol a gyerek nem mehetett ki játszani az udvarra sem. Pedig tudom hogy ebből tudná ki vagyok de nem akarom hogy ez miatt meg változzon a véleménye rólam.

-Melyik házba? Már nem azért csak gondoltam majd egyszer azt jöhetnél hozzám és akkor érted mennék meg majd most ha haza kísérlek akkor ugyis látom majd a házad csak gondoltam meg kérdem.- ez igaz egyszer majd úgyis látni fogja a házam ugy hogy nem fogok titkolózni.

-Tudod ott az utca sarkon van egy nagy ház.

-Igen.

-Na ott lakok.

-Ez komoly? Nem azért de akkor neked nem lenne szabad velem lenni.

-Mert miért ne szabadna? -néztem rá értetlenül.

-A szüleim mesélték hogy ott gazdagok laknak és a gyereküknek nem volt élete meg hogy még rendes iskolába se járhattál. Ez igaz?-néz rám ki kerekedett és kíváncsi szemekkel.

-Igen,igaz és ha egyszer azt kívántad hogy bárcsak gazdag ennél akkor szerintem nem tudod milyen az. Nekem nem volt gyerek korom nem másztam fát nem ficiztam a barátaimmal mivel barátaim se voltak és mindig azt kívántam hogy egyen normális életem vagy azt hogy veszítsük el a vagyonunk felét mert biztos vagyok abba hogy van olyan ember akinek nagyobb szüksége lenne rá.-meg áltunk egy kávézónál és mire ezt ek mondtam már mind ketten egy kávét szürcsölgettünk.

-Nem tudtam hogy ilyen rossz ha gazdag vagy

-Pedig de-válaszoltam neki miközben meg ittam a kávémat.

-Akkor mehetünk?-kérdezte

-Igen-csendben el indultunk és amikor a házam elé értünk megcsókolt.

-Hogy érezted ma magad?

-Nagyon jól de legközelebb több idő kell-válaszoltam őszintén amire a mosolya csak nagyobb lett.

-T-tényleg szeretnél még velem randizni?-a hangja meg-meg remegett látszott és tisztán hallatszott hogy izgul.

-Igen és mondjuk a holnap utánn nekem meg is felel.

-Nekem is.-Úristen a mosolya egyre csak nagyobb lesz. Ennyire örülne annak hogy én is szeretnék vele többet mint barátság vagy annak hogy többet mint egy éjszaka?

-Jó de mostmár mennem kell.-meg öleltem és adtam egy kis puszit a szájára aztán bementem a házba.Megvárt amíg el megy és aztán néztem el gondolkozni.

Mi van ha a szüleinek nem fogok tetszeni? Az oké hogy ő nem fog az én szüleimnek de nekik senki sem tetszik. Még ha lány lenne akkor sem mivel nem gazdag de igazából én sem akarok az lenni. Ha anyámék haza jönnek meg mondom nekik és ha úgy esnének a dolgok akkor el is költözök.
El mentem fürödni aztán aludni.

~Jungkook szemszög~

Nem hiszem el hogy ő is akar engem de nekem ő tényleg kell nem egy éjszakára nem kettőre hanem örökre. Lehet hogy nem ismerem (még 😁) de ő nem olyan mint a többi lány vagy fiú. Általában ha találkozok egy helyes fiúval akkor ő rám nyomul. De Chim nem ő nem olyan még akkor se ha gazdag.

Sziasztook!!💕💕
Itt is lenne az 5.rész! Nagyon vártam már hogy ki rakhassam(?)😁
Mint mindig a helyes írásért bocsi😅😅😇