Barátságból szerelem

20.

Utolsó tanítási nap. A diákok teljesen megbolondultak a téli szünet előtt egy nappal. Tulajdonképpen ma csak osztály karácsony van. Én Krisztiánt húztam. Vettem neki egy leckefüzetet, hogy legalább valahova írja fel a házi feladatokat. Bár tudom, hogy így sem fogja megírni... A füzet mellé vettem neki egy férfi sálat ami állítólag trendi.  Vagyis ezt mondta az eladó. Éppen az osztályteremben vártunk az ofőre. Én a lányokkal beszélgettem, a többiek telefont nyomkodtak. Dávid azt hiszem aludt (?). 8:10-kor belépett a tanár a terembe. Kezében egy ajándékzacskót szorongatott. 

-  Jó reggelt gyerekek! Látom már ti is nagyon be vagytok zsongva a téli szünettől - mosolygott az ofő. - Dávid! Kelj fel! -  tapsolt hármat, mire felkelt az említett személy. Kócos volt a haja, és egy kicsit összegyűrődött a pólója. 

- Rendben. Tegyétek a székeket körbe, és üljetek le! - utasította a tanár. 13 széket raktunk körbe és leültünk.

- Akkor szerintem kezdjük az ajándékokkal - csapta össze a tenyerét az ofő. - Mindenki mutassa meg az ajándékot, nekünk meg ki kell találnunk. Bogi, kezdjed!

A punk elővett egy angol-magyar kéziszótárat, és egy barátság nyakláncot. 

- Hmm. Gyerekek, tudjátok kié az ajándék? - fordult körbe a tanár. 

- Ez egyértelműen Viki - mosolyogtam rá az említett lányra. 

- Vikit húztad? - kérdezte az ofő Bogit, aki pedig bólintott. És így mentünk sorjába. Engem az ofő húzott, és kaptam tőle kettő könyvet. Lassan már majdnem mindenki megkapta az ajándékát, kivéve Dávid és Krisztián. 

- Szóval. Ennek az illetőnek vettem egy leckefüzetet, és egy sálat. Plusz egy csokit - mutattam meg a többieknek az ajándékot. 

- Krisztiáán - ordította be az egyik fiú osztálytársunk, Gábor. Helyeslően bólintottam, majd átadtam az ajándékot.

- Köszi - mosolygott rám Krisztián.

- És akkor már nem is kérdés, hogy Dávidot ki húzta - mondta a tanár. 

Krisztián felállt és átadta az ajándékot Dávidnak. 

- Komolyan? - nevetett fel az utóbb említett fiú. - Vettél nekem egy párkapcsolat szakértő könyvet?

- Ja. Gondoltam tanulhatnál erről a témáról - paskolta meg Krisztián Dávid vállát. Ezután sütiket ettünk, és zenét hallgattunk. Majdnem dél volt. Elkezdtünk pakolni. 

- Hallod. Szünetben menjünk már valahova így hárman - mondta Viki. A lányokkal kiléptem a suli kapuján. 

- Állítólag valamelyik végzős srác új év alkalmából házi bulit rendez. Nincsenek otthon az ősei - nevetett fel Bogi és beleugrott a sárba. 

- Szerencséd, hogy nem lett saras a nadrágom - ,,fenyegette meg" Viki Bogit. 

- Most nagyon félek - hülyéskedett a punk. 

- Akkooor. Megyünk? - tette fel a kérdést Viki.

- Nem tudom. Amikor legutóbb elmentem egy ilyen buliba, összejöttem azzal a seggfejjel - céloztam Bencére. 

- De mi nem fogjuk engedni, hogy hülyeséget csinálj - kacsintott rám Viki, Bogi pedig helyeslően bólintott. 

- Jó. Legyen - mosolyogtam rájuk. 

/Otthon/