Másnap reggel sírástól duzzadt szemekkel ébredtem.
Tudtam,hogy muszáj bemennem a suliba,ezért egy kiló alapozóval próbáltam eltüntetni a felpuffadt részeket több-kevesebb sikerrel,de maradjunk inkább a kevesebbnél.
Magamra kaptam egy outfitet és lementem a konyhába,ahol a tanár úrral találtam szembe magam.- Jó reggelt! - köszönt az átlagnál is mélyebb hangon,ami tökéletesen a zsánerem volt. De mégis csak az anyámmal van együtt ráadásul rám is mászott,ezért köhintettem egy amolyan "De hangosan fúj a szél" stílusban köszönés helyett.
Nem voltam hajlandó vele egy asztalnál enni,úgyhogy kikaptam a gyümölcsös tálból egy almát és táskámat felkapva indultam a buszmegállóba.
- In Haaaa! - integetett nekem Mini,amikor már csak pár méterre voltam tőle. Sietősebbre vettem a tempót,majd mikor odaértem megöleltem.
- Sziaa. - váltam el tőle mosolyogva. Ekkor látta meg arcomat.Tudtam,hogy rajta nem fog ki az alapozó és semmilyen más trükk sem.
- Mi történt veled? - pillantott rám aggodalmasan.
- Hát...Jay mikor jön? - próbáltam terelni a témát.
- Vérvételen van,ezért csak második órán jön be. Szóval bőven van időd mesélni. - Mondta ellentmondást nem tűrő hangon.
Felszálltunk buszra,majd helyünket elfoglalva kitártam neki,azt amit tudhatott.
- Apum mostanában nem üzleti utazásokon volt,úgy tűnik...anya elvált tőle. - nyeltem egy nagyot.
- Ohh..sajnálom. - fogta meg vállamat a barátnőm.
- Ugyan,ez még semmi. - nevettem fel kínosan - HoSeok az új apám. - sóhajtottam akkorát,hogy talán még a lelkem is kiszökött a testemből.
- Na bazd...- esett ki egy káromkodás MinJee száján - De lehet megszereted! Az is meglehet,hogy sulin kívül tök kedves! - próbált bíztatni.
- Kac kac. - használtam a jó öreg szarkazmust.
Megérkeztünk az épülethez,tehát leszálltunk és mivel késésben voltunk rohantunk órára.- Elnézést a késésért Hyunwoo igazgató úr! - hajoltunk meg egyszerre 90°ban.
- Üljetek le. De ne csodálkozzatok ha a grafológia nem fog menni. - forgatta meg szemét.
Az óra elég gyorsan eltelt,ugyanis meglepő módon,de érdekes volt.
Amikor mentem szünetre verekedésre utaló hangokat hallottam a szertár felől. Odamentem és megláttam,ahogyan pár végzős a földön fekvő Jinhwan-t rugdossa.
- Khmm...-köszörültem megtorkomat a fiú elé állva. - Szerintem semmit nem ártott nektek. - néztem egyenesen a láthatólag legdominánsabb srácra.
- Jujj de bátor valaki! Most meg fogsz verni? - ironozált gúnyos fejeket vágva.
- Csak hülye vagyok becsületességgel. -kezdtem el farkasszemet nézni - Nem fogok senkit megverni,de ti sem őt,csak rajtam keresztül. Annyira hülyék nem vagytok,hogy lányt bántsatok,ugye? -vontam fel szemöldököm.
- Te lány lennél? - röhögött a "falka vezér" és ököllel arconvágott,ami meg kell hagyni nem esett jól.
- Itt meg mi folyik?! - Hallottam a közeledő HoSeok-ot.
- Semmi tanár úr! - mondták kórusban,miközben én és Jay próbáltunk felkelni.
- Mégis miért fekszenek a földön?! - mondta az eddiginél is erényesebben.
- Lökdösött! - mentegetőztek.
- EGY LÁNY! - pofozta fel az idősebbet Wonho. - Menjetek fel az igazgatóhoz. Szerencsétek,hogy iskolán belül vagyunk. - mondta gyilkos tekintettel,mire eliszkoltak.
- Köszönjük. - háláltuk meg.
- Jinhwan te menj az orvosiba. - rázta meg fejét az öregebb. - Megkérdezhetem mégis mit csináltál?! - mondta miután barátom elment.
- Rugdosták a legjobb haveromat. - vizslattam szégyenlősen a padlót.
- És ahelyett,hogy nekem szólnál te inkább odamész,mint gyenge lány. - sóhajtotta. - Legközelebb ne csinálj ilyet,a végén még megerőszakolnak.
- Mondod te. - vetettem meg. - És itt nem vagy az apám.
- Nem is azért. - vigyorgott rám perverzen és megsimította ajkaim. - Felduzzadt a szép arcod Baby Girl. - adott egy puszit,majd elsétált,ezzel magamrahagyva gondolataimmal.
Túlságosan összezavar.
Azok ellenére,amit tett velem és tesz az anyámmal,valamiért nem tudom utálni.
YOU ARE READING
My Teacher Daddy - Wonho (Monsta X)
FanfictionAz első napon éreztem valamit iránta. Eleinte ez az érzés bosszantott. Nem lehet hogy szerelmes vagyok a tanáromba! Ugye nem lehet hogy szerelmes vagyok a tanáromba?! Ráadásul...KÉREM VISSZA AZ IGAZI APÁM!