Az első napon éreztem valamit iránta.
Eleinte ez az érzés bosszantott.
Nem lehet hogy szerelmes vagyok a tanáromba!
Ugye nem lehet hogy szerelmes vagyok a tanáromba?!
Ráadásul...KÉREM VISSZA AZ IGAZI APÁM!
Azóta anyumról nem hallottam semmit sem bár,hogy őszinte legyek,nem is baj.
Apámmal már beszéltem és sikerült újra jó kapcsolatot kialakítanunk. Azt is megtudtam,hogy MinJee anyjával jött össze,aminek örülök ー ugyanis Minit 4 éves korában elhagyta az édesapja ー tehát igazán megérdemlik a boldogságot. Ráadásul, Mi lenne jobb hír,mint,hogy a barátnőd a testvéred lett?!
De sajnos van rossz hír is...apum meghívott engem és a "titokzatos barátomat" azaz HoSeok-ot ma vacsorára.
Tehát ma világ katasztrófa lesz:
1. MinJee-vel valahogy meg kell beszélnem a dolgot,anélkül hogy nagyon kiakadna.
2. Apum elől el kell titkolnom,hogy HoSeok a tanárom. ー amit elég nehéz lesz kivitelezni,ha Mini felkiált,hogy " ÚRISTEN ITT A TANÁR ÚR?!" vagy " TE MOST KOMOLYAN EGY TANÁRRAL VAGY EGYÜTT?!" vagy valami hasonló.ー
3. Akármennyire is nem látszik meg barátnőmön,de ők egy úgymond "arisztokrata család",tehát az ilyen vacsorákon több száz ember van.
- Minden rendben Baby Girl? - puszilt bele a hajamba Wonho.
- Igen, Daddy. - bólintottam,miután abbahagytam az ujjaim tördelését.
Ebben a pillanatban egy hatalmasat csapott a fenekemre,amitől óriásit ugrottam.
- Szabályt szegtél. Nem szabad Apucinak hazudni. - vigyorgott rám. - Majd a vacsora után megkapod a büntit,most inkább menj és készülődj. - ment el a gardróbja felé.
Elsétáltam a szobámba,majd kiforgattam az egész szekrényt mégsem találtam semmi olyat,ami a mai estéhez illene.
Szóltam Apucinak,hogy elmentem ruhát venni,majd a lehető leggyorsabb sétámat elővéve elmentem a legközelebbi butikba.
ーMég csak 4 óra és fél 8-ra vagyunk meghívva,de ha így folytatom,akkor garantált a késés.ー
Beléptem az épület ajtaján és szemeimmel végigpáztáztam a sorokat,ezzel meg is találva a női részleget.
Több ruhát is felpróbáltam,de végül a fekete ruha mellett döntöttem.
A bársonyos,fekete anyag combom közepéig ért és egészen testemhez simult. Hátul egy már csaknem illletlenül mély kivágás ékeskedett rajta,nem elég,hogy az egész hátam,de majdnem a fenekem is kilátszott.
Órámra pillantottam,ami 5:13-at mutattott,tehát kifizettem és ー most talán kicsit lassabban,mint az előbb ー elindultam hazafelé.
- Megjöttem. - csuktam be az ajtót.
- Rendben. Még öltözök meg hasonlók,szóval nyugodtan csináld a dolgod,mert azt akarom,hogy készen láss.- Akkor majd leesik az állad babám. - tette hozzá egy kis késéssel,perverz hang kiséretében.
- Jól van apuci. - folytottam vissza nevetésem.
Magamra vettem a ruhát és egy nem túl erős,de azért nem is láthatatlan sminket párosítottam hozzá,majd felvettem az ezüstfehér magassarkúmat.
Fél óra ー ha nem több ー után eldöntöttem,milyen haj illene a ruhához.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
