Ott van... Megint... És azzal a lánnyal beszél... Bárcsak velem is beszélne! Bár velem ki beszélne... Senki. Egy olyan lány vagyok akinek nincsenek barátai ebben az iskolában... Nem is lesznek. Nem vagyok népszerű. Béna vagyok... pocsék
(...)
Éppen a terem fele mentem amikor megláttam megint. Itt van... És elment mellettem! Éreztem az illatát... Mit meg nem adnék hogy újra érezzem! Minden nap elmegy mellettem, minden nap érzem az illatát, minden nap látom őt, minden nap lát engem, de... Nem beszélünk. Szerintem azt se tudja ki vagyok. Sőt... Lát, de nem tudja hogy létezem...
(...)
Már napok óta ez megy! Szeretném ha több lenne köztünk! Írok neki egy levelet amiben tisztázom az érzelmeim iránta. Lehet viszonozza... Remélem. De ha nem, megértem miért... De nem, mi lesz ha kinevet?! Annyira gonosz... lenne...? Lehet...? Nem! Ő aranyos fiú, meg fogja érteni! Az ember nem tehet arról ha szerelmes!
(...)
Ott a levél a padján! Úristen bejött a terembe! Megfogta a levelet... Kinyitotta! És olvassa... Csendesen olvassa. Gyorsan kimegyek a teremből - majd ha körülnéz engem keresve, nem talál, és egész nap engem fog keresni!
(...)
Hol lehet? Egész nap nem láttam... Már haza kell mennem! De nem lehet, várnom kell! Hátha most jön!
Mi... mi ez a nevetés? Ez a fal mögül jön? Ez... Ez ő! És az a lány! Mit csinál? Valamit elővesz... Az a valami a LEVELEM! A lánynak mutatja... És csak beszél... Mit csinál? Ő... ő eltépte a levelem... és csak nevet... nevet az érzelmeimen...
Éreztem ahogy könnyek szöknek a szemembe. Meglátott! Nem tudok a szemébe nézni! Inkább megyek is... Viszlát érzelmek, viszlát boldog világ...(...)
Itt vannak a suli mellett megint. A lány és ő. A lány... közelít felé majd...
Újra sírni kezdek...
Mitől másabb az a lány, őt miért szereti? Az első csókját nem nekem tartotta meg... Neki miért ad csókot? Én miért... nem vagyok elég jó...?
YOU ARE READING
Novellák
Short StoryIde az időnként előbukkanó, nem túl hosszú, egyoldalas történeimet fogom kirakni