Novellák

Rain

Egy újabb jelenettel végeztünk. Mindenkit elküldtek pihenni, legalábbis rajtam látszott hogy mint a film főszereplője, eléggé kimerültem az órák alatt... Amikor kimentem a stúdióból, észrevettem hogy a lakóautók halma fölé esőfelhők vándoroltak oda. Észrevettem a lányt aki sokszor ott van a rendező mellett, és engem néz. Az arcáról azonban nemigen tudtam eddig semmit sem leolvasni. Az eget kémlelte, nekem háttal állt. Odamentem hozzá, próbáltam nem megijeszteni

- Hello - mosolyogtam rá

- Szia - mondta családias hangon

- Hogy-hogy itt vagy kint? - néztem fel én is az égre

- Rám nemigen van szükség. Grafikus, animátor vagyok aki néha besegédkezik a háttér elkészítésében, de rám nem tekintenek lényeges személyként, aki tehetséges... - nézett rám - Miért vagy itt?

- Kijöttem pihenni - mondtam halkabban

- Akkor menj a lakóautódhoz, és pihenj. Én egyedül is el leszek - mondta elmosolyodva

Én ránéztem elkerekedett szemekkel

- Nem hagylak itt - mondtam

- Menj csak! - mosolygott rám - Nem gondolom hogy egy olyan lánnyal akarsz ismerkedni aki egy árnyék. Ott vannak a rajongóid, beszélj velük, vagy mittudomén - legyintett vigyorogva a kezeivel

Én nem szóltam semmit. A lány elsétált, majd felkapaszkodott a lakóautó oldalán lévő létrára, és eltűnt annak tetején. Én követtem

- Szóval maradsz... - ült a lakóautó tetejének a szélén előre meredve - Legyen...

Én helyet foglaltam mellette

- Film sztárok nemigen szoktak a magam fajtákkal foglalkozni - kezdte

- Miért? Tök menő ha valaki háttért tervezhet! - értetlenkedtem

- Jó lenne ha engednék. De akkor is... Ott van rengeteg rajongód. Miért én? - nézett még mindig előre - Vagy ott van a partnered, Jessi-

- Jessicát hadjuk már - nevettem el magam - Túlzottan rámmászott... Nem szeretek vele lenni, amíg forgatják a jelenetet, addig is próbálom kibírni azt az időt!

Erre a lány elmosolyodott

- Amúgy Tamara - mondta

- Ethan - néztem rá meglepve - Vagyis így becéznek. Bence az igazi nevem...

- Tudom - nézett rám vidáman - Ismerlek. De te engem nem - nevetett lágyan

Meglepődtem egy pillanatra, de én is lágyan nevettem. Hirtelen rámcseppent pár vízcsepp

- Azthiszem eleredt az eső - emelte a kezeit és a tekintetét az égre Tamara - Menjünk a lakóautómba! - indult a létra fele

Gyorsan befutottunk a lakó kocsiba ahol Tamara azonnal adott nekem egy törölközőt

- Tessék - nyomta a kezembe - Töröld meg a hajad

Ő is és én is a fejünket dörzsöltük, majd mind a ketten elnevettük magunkat amikor megláttuk a másik szétborzolt, össze-vissza álló haját. Tamara hirtelen csendben maradt, az arca lágyan elvörösödött. Én rámeredtem, majd valami azt súgta tegyem meg. A testem megindult előre, a szemeim lecsukódtak. Éreztem ahogy az ajka érintette az enyém. Elhajoltam, megtörve így a csókot, majd Tamara mogyoró barna szemeibe néztem. Egyikünk sem tudott mit szólni... Majd Tamara elmosolyodott és átölelt