[Véletlen]

789 43 0
                                    

/Jungkook szemszöge/

*Fejfájásra ébredtem. De nem is csodálom, hisz a nap telibe a fejemre sütött be az ablakon, erős fénye pedig zavarta szememet. Oldalra fordítottam a fejem és tapogatni kezdtem magam mellett. Nem volt ott senki, de amikor felültem egy Sugával találtam magam szemben. Lágyan mosolygott rám, és helyre igazította kócos hajamat. Lágyan megsimította arcomat és megcsókolt. Ajkaink lassan jártak, meleg keze jó érzést nyújtott. Lehunytam szemeimet és élveztem csókját. Megfogta vállamat és lassan tolt el magától.*

-Jó reggelt, Kook. *suttogta fülembe fülig érő mosollyal*

-Neked is. Ömmm, haza kéne mennem. *megvakartam fejemet és az órára pillantottam. 9:00. Ilyenkor már rég tanulni szoktam otthon.*

-Maradj reggelire, oké? Este pedig gyere el velem egy buliba.... Zene,tánc, kis alkohol... *mosolygott rám és egy pillanat alatt ölébe kapott. De hogy került rám ruha??? Elindultunk lefelé, én pedig szorosan bújtam nyakába. Beszívtam férfias, mégis édes illatát.*

-Hát... ez nem jó ötlet. *5 perc után csak ennyi válasz tellett tőlem.*

-De jó lesz.....Légyszi....

*mosolygott rám én pedig megadóan bólintottam. Leültetett a konyhában egy székre és a hűtő felé vette az irányt. Csak csendben figyeltem őt.  Elkezdett sütögetni valamit, de engem nem az kötött le. Hanem csupasz hátán, az a gyönyörű és mégis rémisztő tetoválás egy fekete angyalról. Ahogy mozgatta kezeit, izmaitól úgy mozogtak a szárnyak a hátán. Szeretem őt, mert aranyos. De egy részt félek is tőle, mert kiszámíthatatlan és kissé zárkózott. Talán idővel jobban megnyílik nekem.... A fő hogy megbízom benne. Gondolataimat egy puha kéz érintése zavarta meg. Letett elém egy tányért és mellém ült.*

-Jó étvágyat. *mosolyogtam és elkezdtem enni ő pedig követte a példámat.*

*Óriási adagot tett elém, így csak negyed óra után sikerült elfogyasztanom. Teli hassal toltam el magam elől a tányért és dőltem hátra.*

-Finom volt, de tényleg mennem kell... *már épp készültem felállni amikor elkapta csuklómat és ölébe húzott.*

-Este találkozunk. *csókot nyomott homlokomra.*

*Az ajtó felé indultam  és még egyet hátra intettem, majd kabátomat magamra kaptam és elindultam haza. Tavasz eleje van és lágyan fúj a szellő. A nap csak kicsit süt. Egy játszótér mellett megyek el, ahol rengeteg gyerek játszik. De aztán feltűnik egy ismerős arc. Sokáig nézem, majd amikor egymás szemére találunk meglepődve indulok a lány felé. Szinte már szaladok, már másodpercre rá pedig már a nyakamba van a lány és szorít.*

-Sorn! Szia.... De rég láttalak... *szorítom magamhoz és érzem édes illatát.*

- 5 hosszú éve, hogy nem láttalak, Kook. Hogy megy a suli? *elindultunk egy pad felé majd egymás mellé ültünk és nagy érdeklődéssel hallgattuk egymást. Elmeséltem neki mindent, ami ez az 5 év alatt történt és hát nagyjából ő is. Sorn az egyik legjobb lány barátom. Egy sulis táborban ismerkedtünk meg. A szüleink is jóban voltak. Mindent megbeszéltünk egymással és szét se lehetett minket szedni. Aztán Sorn 12 évesen elment, mert elköltöztek. Utána csak néha írt, róla és a barátjáról, de a családjáról soha. 14 éves volt amikor először pasija lett. És Igen. Sorn egy évvel idősebb nálam.*

-Hogy kerülsz Szöulba?

-Itt leszek egy-két hátig gyakorlaton. Most egyedül jöttem, de pár nap múlva jön utánam anya is.

-És apukád? Meg Sehun? *lehajtotta fejét majd a földet kezdte nézni. Lábával lökdöste  a kavicsokat és egy mélyet sóhajtott majd szemembe nézett.*

-Apának sok a munkája ritkán van otthon, anya csak azért jött velem, hogy ne legyek egyedül. Hát Sehun.... Már egy éve elhagyott. Néha beszélünk és segít nekem, de.... Elköltöztek messze, szóval... ja. *vállára tettem kezemet.*

-Saj.... *nem hagyta hogy befejezzem. Egy mosolyt erőltetett arcára és felállt.*

-De minden rendben! Milyen véletlen, hogy találkoztunk. Most mennem kell.... Holnap ugyan itt ilyenkor?

*Bólintottam és egy puszit nyomott arcomra, majd el is tűnt. Megnéztem az órámat. 14:00. Sietősre vettem a tempót haza. Még tanulnom kell, mosogatnom, mosnom, és el is kell készülnöm. Még a ház előtt jó pár méterrel előkaptam a kulcsomat és szaladtam is az ajtóhoz. Sietősen nyitottam ki az ajtót majd kabátomat és cipőmet ledobva indultam a szobámba. Felkaptam az asztalról a biológia könyvemet és irodalom füzetemet majd az ágyba ugrottam. Elkezdtem olvasgatni a tankönyvbe a Víz Élőlényei részt. Szeretem a biológiát, de nem a kedvencem. Van annál érdekesebb tantárgy is. Kellet egy óra, mire kétszeri olvasás után mindent felfogtam. Kezembe kaptam az irodalom füzetemet és neki álltam gondolkozni. Verset kell írni a versről.*

/1 óra múlva/

*Leírtam az utolsó szót is, majd átolvastam.*

" Vers. Verset csak azok írnak,

Kiknek érzékük van ehhez.

Szavakba foglalják érzéseiket, tudományaikat.

A vers maga az ember és a tiszta gondolat.

Vers. Miközben olvasod, magadra ismersz. "

*2 éve, mióta középsuliba járok, most írtunk először verset. De wow, egész jó lett. Letettem a polcra a füzetet, majd elindultam a folyosó végén lévő fürdőbe és elkezdtem bepakolni a piszkos ruhákat. Majd elindítottam egy 2 órás mosást. Leszaladtam a konyhába és azonnal mosogatni kezdtem. Nem tudom miért sietek ennyire, de rossz érzetem van a ma estéről. Köztünk minden rendben. De ez.... Hm. Mosogatás után leengedtem a vizet és a szobámba szaladtam. Ledobáltam ruháimat majd újat vettem fel. Egy fekete szakadt térdű gatyát, egy fehér pólót és egy fekete bőrdzsekit. A tükör elé álltam megigazgattam hajamat, majd egy csomó parfümöt fújtam magamra. Ebben a pillanatban rezegni kezdett a telefonom.*

Yoongim: Szia. Itt vagyok a ház előtt.

Én: Szia. Megyek.

*Gyorsan leszaladtam és belebújtam Jordan cipőmbe. Ajtót nyitottam és ott állt ő. Nagyon szexisen nézett ki. Én nem szoktam így öltözködni, csak az ő kedvéért öltöztem ki így.*

-Indulhatunk?

*Bólintottam és összekulcsoltam ujjainkat. Bezártam az ajtót és néma csendben elindultunk az utcán valamerre.....*


Annyeong! Bocsánat kérő kép, mert rég hoztam részt. Remélem tetszik!!!

 Remélem tetszik!!!

¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.



+Kellesz nekem+ /YoonKook/ (*Befejezett*)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora