[Meglepetés!]

521 44 0
                                    

/Jungkook szemszöge/

*Reggel nagyon korán keltem. Felraktam már a díszeket és a sütivel is készen vagyok. A rament csak most kezdtem el főzni. Sietnem kell vele ugyanis 10:00-van és 11-re megyek a tortáért. Még a terítést is meg kell csinálnom. És természetesen az ajándék amit vettem neki.....Na azt is be kell még csomagolnom. A ramen gyorsan kész lett. Még nem öltöztem ki csak valami ruhát magamra kaptam, majd elindultam a cukrászdába. Előbb értem oda a kelleténél, de már a torta ott várt rám. Kifizettem és már siettem is vele haza. Kibugyoláltam a dobozból és egy nagy tányérra tettem. Megterítettem majd az ételeket is az asztalra tettem. A tortát eldugtam a pult alá. A torta mellé tettem egy 18-as gyertyát, az asztalra pedig illatgyertyát tettem. Szaladtam is a szobámba beletenni az ajándékdobozokba az ékszeretek amiket vettem. Magamra kaptam valami normálisabb ruhát. Egy fekete farmert, egy inget és egy pulcsit. A dobozokat a zsebembe csúsztattam. A szobám padlójára vörös és fehér rózsaszirmokat szórtam. Az ágyneműt pedig ugyan ilyen színűre húztam át. Néhány gyertyát még az ablakba is tettem. De ezt az utcáról nem lehetett látni, mivel be volt húzva a függöny. Talán kicsit túlzás amit csinálok.....De....Ő megérdemli. Nem akarok neki csalódást okozni, sem magamnak.Nem sokra rá, hogy leértem a szobámból már meg is szólalt a csengő......*

/Suga szemszöge/

*Úgy tudom a haverjaimtól, hogy hétvégén sátorozni megyünk. Ez valami közös ajándék. Szóval én  nem is számítok nagyon másra. Mivel a sátorozásban Kooknak is benne van a keze, gondolom ez csak egy rendes ebéd. Olyan.... "De rég láttalak,isten hozott" ebéd. Nem öltöztem ki meg semmi ilyenek. Mert hát ez nem én vagyok, meg minek is. Egy szaggatott fehér farmer volt rajtam, egy fekete vastag kapucnis pulcsival. Zöld hajamra kivételesen sapkát nem vettem. Najó.... Talán kicsit kinyaltam magam.... De nem a szülinapom miatt. Csak lehet a kis Kook megkívánna. Ebéd helyett engem falna..... De kis perverz vagyok, hahaha. Megálltam az ajtó előtt és el kergettem gondolataimat majd becsengettem. És vártam. Egy nagyon jól öltözött fiatal ember nyitott nekem ajtót.*

-Jó napot,uram. Jungkook itthon van? *viccelődtem, mire ő vállon lökött és arrébb állta az ajtóból. A nappaliban lekaptam cipellőmet,majd megálltam.*

-Örülök, hogy eljöttél,Yoongii. *Egy lágy kis puszit nyomott arcomra én pedig elmosolyodtam.*

*Átkarolta derekamat és vezetni kezdett a konyhába. Igazából nagyon fura, hogy ennyire bátor lett. De azért tetszik,csak fura.... Azt hittem egy rendes ebéd lesz, de amikor beléptem az ebédlőbe....Tátva maradt a szám. Jungkook arcára egy vidám mosoly szökött és engem figyelt, ahogy csodálom művét.*

-A....Azta..Kook!Ez.... Olyan, mint én. *csak makogtam annyira meglepődtem*

-Boldog Születésnapot! *suttogta fülembe majd kihúzott nekem az asztalnál egy széket.* Foglalj helyet....

*Lecsücsültem a székre és vártam, hogy mellém üljön. Egy tányér Ramen-t tette elém.*

-Jó étvágyat!

-Jó étvágyat! De....ömm....Kook...Ez olyan....Elegáns?

-Nem tetszik? Ne haragudj... Próbáltam a személyiségednek megfelelően csinálni. *lehajtott fejjel bámulta az asztalt.*

-Nagyon tetszik, csak nem vagyok ehhez hozzászokva...*Egyből visszakúszott egy jóízű mosoly arcára*

-Akkor az ajándéktól EL   FOGSZ   ÁJULNI. *szótagolva mondta, én pedig csak megforgattam szememet és belekanalaztam levesébe. Követte példámat, de sűrűn engem nézett. Gondolom, hogy ízlik e. De elég kivehető volt abból, hogy úgy falom, mint aki ezer éve nem evett. Miután befejeztük az evést, Kook a tányérokat a mosogatóba tette, majd megkínált muffinnal. El is vettem egyet. A hab a tetején zöld és fekete volt. Hát ez a srác...... Jin is ilyen volt.... És egy év után..... Jobban megismertem és rájöttem mekkora egy szemét és csak kihasznál. Igazából csak azért félek ennyire Kooktól is mert ő is fiatalabb nálam, mint Jin volt. Az én kis Kookim túl édes ahhoz, hogy elveszítsem. Csendben elfogyasztottuk a muffint, majd pár percig szintén csendben ültünk. Ekkor felugrott és kisétált a konyhában. Én továbbra is ültem és vártam. Aztán egy édes hangot hallottam meg, aki épp a Boldog Szülinapot énekli és egy hatalmas tortával a kezében sétál ki a konyhából. A tetején egy mikrofont és egy.....zongora!!!! a 18-as felirat nem is nagyon érdekel. De a zongorától sírni tudtam volna. Annyira jól ismer! Letette elém a tortát.*

-Kívánj valamit, Sugi.

*Bólintottam, majd kívántam.*

"Azt kívánom, hogy Kook maradjon mellettem és ne legyen az vele is, mint Jinnel. Nem bírnám ki még egyszer azt. Bár az igazi természetemen nem tudok változtatni, de olyan nem akarok lenni, mint amit ő tett velem. Most én irányítok!"

*Elfújtam a gyertyákat, majd Kook megtapsolt és egy kést nyomott a kezembe. Úgy vágtam a tortából, hogy a zongorába véletlenül se vágjak bele. Kooknak adtam az első szeletet, majd magamnak. Miközben ettünk néha beszélgettünk.*

-És a húgod? Minden rendben vele?

-Igen minden. Anyu is jól van. Apu vett ki szabadnapokat és én is próbálok segíteni neki. Azt mondták adhatom én neki a nevet. De nem tudok dönteni...

-Mi a választék? *kérdezte mosolygó arccal.*

-Lia, Seo, Rose....

-Min Lia....  Ez tetszik! *mosolygott és befejezte a kajálást. Lassan már én is.*

-Rendben. Akkor ez lesz! *eltoltam magamtól a tányért.*

*Kook felállt és egy dobozt vett ki a zsebéből, majd felém nyújtotta. Kibontottam és egy zongora medálos karkötő volt benne. Elkezdtem könnyezni majd felvettem a karkötőt. Épp felálltam, hogy nyakába ugorjak de ekkor egy másik dobozt is felém nyújtott. Ez már kicsit sok..... Kinyitottam és egy gyűrű volt benne. Egy angyal szárny volt rávésve. És mellette volt egy lánc. Ekkor már tényleg nyakába ugrottam és egy szenvedélyes csókot is váltottam vele.*

-Rá húzod, az ujjamra? *meglepődött, majd bólintott egyet és a gyűrű már az ujjamon virított. A dobozokat az asztalra tettem, majd ujjaimat összekulcsoltam övéivel.*

-Felmegyünk?

-Ó Jungkook.... Mi vár még ma rám?

-Majd meglátod. *megnyalta száját amitől el is mosolyodtam, de rohadtul meg is ijedtem. Nem, ilyet nem játszunk Jin. Akarom mondai....Jungkook. Nem uralhatsz...*

*Elindultunk fel a szobába és mikor beléptem, megint csak tátva maradt a szám. Épp, hogy közelebb sétáltam az ágyhoz, egy meleg kezet éreztem a derekam köré fonódni. Aztán szépen lassan az ágyra döntött. Felém kerekedett és lassan csókolni kezdett. Szenvedélyesen de nem vadul. Talán ő még is jobb. Ő nem Jin! Olyan gyengéd.... Ahogy lassan mozgatta ajkait az enyémen, karjaimat össezfontam nyaka körül és elveztem csókjának minden egyes pillanatát....


Annyeong!

Remélem tetszik!

+Kellesz nekem+ /YoonKook/ (*Befejezett*)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora