-Ahh,én biztos nem sétálok ennyit-morogta Yoongi.Amint kiszálltunk a kocsiból elénktárult vagy 5000 lépcsőfok.
-És ezután még koncert is...-sóhajtottam.
-Nekünk amúgy muszáj menni?-kérdezte Bogi.
-Hát ha a lakatokat és a kilátást látni akarod,akkor igen.De amúgy nem.-válaszolt neki a leader.
-Ne beszéljetek csúnyán forgatás közben,meg amúgy sem kéne!-figyelmeztetett minket Jin.-Ti pedig tudjátok,amit az igazgató mondott...-nézett rám és Kookra.Bólintottunk.
-Na induljunk!-utasított minket az egyik kamerás.Elkezdtünk sétálni felfele.
-Csak szerintem olyan,mintha nem is haladnánk?-kérdezte Jimin a tájat nézve.
-Még most tetted meg az első 10 lépést.Mit vársz?-kérdezett vissza Kitti.Csak lépkedtünk folyamatosan a lépcsőkön.
-Ez itt tényleg Vivi?-hallottam meg az út felénél egy fiú hangot.Odanéztünk és egy csapat fiú pihent a korlátokon oldalt.5-en voltak.-Ez tényleg ő!-vidultak fel,és elindultak felém.-Szia!Kaphatunk aláírást?-nyújtottak felém mindannyian egy lapot.
-Sziasztok,persze!-vettem el boldogan a tollat.Mindet aláírtam,közben a kamerás közelről vette,hogy mit csinálok.Már az utolsót írtam alá,de a srác hirtelen megszólalt.
-Miért vagy megint a buzikkal?Ugye csak kényszerből dolgozol velük?-húzta fel a szemöldökét.Ránéztem a "buzikra".Kikerekedett szemekkel várták,hogy mit válaszolok.
-Nem,nem kényszerből vagyok velük.Imádom őket,szóval kérlek ne beszélj róluk így.-kértem meg szépen.Azért mégis a rajongóm és támogat.
-Hát de egyszerűen ha azok-nevetett fel.
-Ha még egyszer kimondod,hogy buzi,vagy bármilyen trágár szóval illeted őket,akkor anyád sírva jön oda hozzám,hogy végre valaki segített a fia arcán.-állt mellém Gréti,és kiosztotta őket.-Köszönjük a támogatást meg minden,de mostmár megyünk is,na csá!-fogta meg a kezem,és húzott el onnan.Én még hátraintettem nekik.-Hogy létezhetnek ilyen emberek?Az anyja van vele kényszerből a családi miatt.-magyarázott Gréti még mindig,mikor már majdnem felértünk.
-Nyugi már kicsim!Most miért húztad fel magad ennyire?-ölelte át a barátja.
-Mert nekem ne buzizza le a barátaimat.
-Ahhw ez aranyos!-kiáltott fel Jimin.
-Tudom,hogy az vagyok.-dobta hátra a haját Gréti.
-Nem te-oltotta be Bogi.
-Ahh,miért süt ennyire a nap?-takargatta a szemét az erős fény elől Kitti.Yoongi kivett egy napszemüveget a táskájából és odaadta neki.
-Uhh,egy tök jó hasonlat jutott eszembe!-kiáltottam fel.-A legjobb barát olyan,mint a napsütés.Néha égeti a pofád,de rossz lenne nélküle.
-Hát benned tényleg egy költő veszett el.-nevetett Rm.
-Hát akkor az tényleg nagyon elveszett.-oltott be Gréti.
-Any,semmi.-jutott eszembe,hogy forgatunk.Jin büszkén bólintott egyet.Pont raktam fel a lábamat a következő lépcsőfokra,mikor hirtelen belenyilalt a bokámba.Gyorsan megkapaszkodtam a korlátba.
-Mondom nem kéne most neki ez-morogta Rm.
-Jól vagy?-jött mellém Kook aggódva.
-Ahamm,ez csak egy új tánclépés volt.Most jutott eszembe.Hogy tetszett?-improvizáltam.Csak ne aggódjanak már ennyire értem.-Indulhatunk!-elengedtem a tartómat,vagyis a korlátot,de a lépésnél megint belenyilalt és visszadőltem rá.-Látjátok milyen jól színészkedek?-kérdeztem mosolyogva,mégis összeszorított szemmel.
DU LIEST GERADE
Idol leszek!(Bts Jk ff) √Befejezett√
Fanfiction√BEFEJEZETT√ Köszönöm annak a két lánynak a boltban,hogy elkezdtek beszélni a bandáról és anyáéknak,hogy kiengedtek 12 évesen Koreába.