Gyorsan lezuhanyoztam,felvettem a pizsim,és kimentem kajálni.A többiek már bent voltak a szobában.
-Mi történt?Látszik rajtad,hogy fura vagy...-jött ki Gréti inni.-Sétálás közben megtámadtak és megerőszakoltak,és most szomorú vagy,mert nem így akartad elveszteni.
-What the fu...Nem!Az,hogy...szerintem Jungkook bevallotta nekem.-jelentettem ki,mire félrenyelte az innivalót,ezért elkezdett köhögni.Olyan retardáltnak nézett ki szegény,hogy muszáj volt nevetnem rajta.
-Mi van már?Ki készül megfulladni?-kiáltott ki Bogi.
-Mi az,hogy szerinted Jungkook bevallotta???-kérdezte kicsit hangosabban a kelleténél,miután kiköhögte magát.
-Miii?-sikított fel a másik kettő,és meghallottam ahogy elindultak kifele.Aztán egy nagy puffanás,majd még egy és egy felkiáltás.
-Gréti,hogy nyomorodj le!Kurva életbe...-motyogta Bogi,és egy lábon ugrált kifele,majd leült a székre.
-Te szar,mit csináltál?-nevetett Kitti.
-Anyád a szar.Amúgy elejtettem a rohadt telefont,
-Remélem betört-szólt közbe Gréti.
-Nem,de anyád.Szaladtam ki,aztán megbotlottam ennek a nyomoréknak-itt Gréti felé biccentett-a bőröndjében,aztán beütöttem a lábam az ágyba.Na,de mindegy is.Mi történ Kookkal??
-Hát...elmentünk sétálni,tökre jól elvoltunk,aztán megfogta a kezem és egész úton nem engedte el...utána mikor jöttem volna be,hátulról átölelt,és azt mondta,hogy szer.
-Szer?-vonták fel a szemöldöküket.
-Szerintem...azt akarta mondani,hogy szeretlek.
-Miért nem mondta?-kérdezte Kitti.
-Jin kinyitotta az ajtót.Elrontotta a pillanatot.Ezután csak úgy bementek.-magyaráztam.
-Fuuuu,én megyek és megverem Jint,aztán majd kereshetik a topánkáját.-morogta Gréti.Ezen csak felnevettünk.Hercegnő Jin.
-Hát,ez van.A sors sem akarja,hogy együtt legyünk.Vagy mi.-vontam szomorúan vállat.
-Vagy csak,még nem akarja,hogy együtt legyetek.-emelte ki a méget Bogi.-Lehet jobb pillanatot szánt nektek.
-Remélem.-mosolyodtam el.Azért jó,hogy itt vanak.A lányok telefonja egyszerre csörrent meg.-Nah,mi van?-nevettem fel.
-Hopi írt,hogy nem megyek e át.-válaszolt Gréti.
-Nekem is ezt írta Yoongi.
-Nekem meg Tae.-összenéztek,majd rám.Láttam rajtuk,hogy nagyon szeretnének menni.
-Menjetek!-mosolyogtam rájuk.-Megleszek egyedül.
-Nem hagyunk itt egyedül.-tiltakoztak együtt.
-LA-i este a szerelmetekkel?Ki ne hagyjátok már.Csináljatok valami...felejthetetlent-nevettem el a végét perverz fejjel.-Mondjuk csak az egyik van külön szobába...Na,mindegy.Menjetek!
-Biztos?-néztek aggódva rám.
-Maradjatok máááár!Persze,hogy biztos.Végre egyedül vagyok.Tudjátok milyen régóta vágyok erre?Már nem is tudom,mióta nem voltam egyedül este.Vagyis,hogy egyedül a házban.-javítottam ki magam egyből,miután rájöttem,hogy félreérthető volt.-Naaa,menjetek már!Csak halkan,hogy Jinék ne hallják,hogy elmentetek,reggelre pedig ébresztő,hogy át tudjatok jönni,és ne vegyék észre.Sziasztok!-toltam ki őket,majd bezártam az ajtót.Egyből kerestem valami mikrofonnak tekinthető dolgot,ami egy üres vizesüveg lett.A telefonomon bekapcsoltam a zenéket véletlenszerű lejátszásra,és elkezdtem koncertezni.Ami jött zene,néha énekeltem,néha táncoltam,a lényeg,hogy elvoltam.Hirtelen hallottam egy nagy dörgést,mire felsikítottam.Hopival egyszerre.Összehúzott szemöldökkel fordultam a hangja irányába.
YOU ARE READING
Idol leszek!(Bts Jk ff) √Befejezett√
Fanfiction√BEFEJEZETT√ Köszönöm annak a két lánynak a boltban,hogy elkezdtek beszélni a bandáról és anyáéknak,hogy kiengedtek 12 évesen Koreába.