Idol leszek!(Bts Jk ff) √Befejezett√

62.rész

-Yoongi ébredj!-keltegettem a mellettem alvót.Nyöszörögve nyitotta ki a szemét és ült fel.-Gyakorlunk még egyszer?

-Nyugodj már le!-nevetett fel.-Még korán van.Tökéletes lesz,sokat gyakoroltunk rá.

-Jó,de akkor menjünk kosarazni.-ütögettem,hogy haladjon.-De először együnk.-nevetve mentünk le reggelizni,ahol már mindenki ott volt.

-Vivi,nem akarsz visszaköltözni a szobádba?Este is ott beszéltél álmodban.-magyarázta Hopi.

-Kössz nem.-vágtam rá.Csak nagyot sóhajtottak.A buli óta eltelt 3 hét.
Azóta nem beszéltem Kookkal.Néha próbál kezdeményezni és már elnézést is kért,de mégsem tudok rá úgy tekinteni,mint előtte.Nagyon rosszul esett az,amit aznap este csinált.
Y

oongi azóta nézi levegőnek Kittit.Szegény lány mindent megpróbált már,de Yoonginak nem esett meg rajta a szíve.És csak én tudom,hogy még mindig ugyanúgy szereti.De valamiért nem tud túllépni azon a csókon.Pedig már arra is rájöttünk,hogy miért történt.Emlékeztek,mit mondott Jb miután ittak?

"Jah,amúgy Yugyeomie-nál másnap üt be egy kicsit az alkohol,nem egyből"
Pontosan az történt.Másnap ütött be a pia,ezért reggel korán felébredt és kihívta Kittit beszélgetni.Aztán megtörtént...
Én pedig átköltöztem Suga mellé.
Ez a felállás,hogy egy pár összeveszett egy félreértés miatt,és egy jó "baráti" kapcsolat tönkrement,senkinek sem tetszett,ezért a lányok és a fiúk is próbáltak minket kibékíteni.Nem sok sikerrel.Yoongival megint erősebb lett a kapcsolatunk.Megint sokat kosarazunk.

-Nem akarsz kibékülni Kittivel?-kérdeztem tőle már kosarazás közben,amikor csak ketten voltunk.Mivel még tél van és van hó is,az udvaron nem tudunk kosarazni,ezért béreltettünk a főnökkel egy fedett pályát a közelben.Általában játék közben beszélgetünk ezekről a témákról,mert közben a feszültséget is le tudjuk vezetni,és nem leszünk se szomorúak,se mérgesek.

-De ki akarok.Csak nem tudom rávenni magam.Hiányzik az érintése,az ölelése,a hangja,a reggelek,mikor mellette ébredek,a néhai élettelen feje,sőt még a sötétsége is.-sorolta,miközben a labdát dobálta.Láttam,hogy bekönnyesedik a szeme.

-Yoongi...tudod,hogy ő szeret téged.Mostanában vele is rosszabb lett a kapcsolatom,nem beszélek vele annyit,mert látom benned magamat,és alaratlanul is megharagszom rá,de biztos vagyok benne,hogy minden este sírva alszik el és mindig rádgondol.Rátok nézek és még jobban összetörök.Szóval kérlek,a ti kapcsolatotok menthető,béküljetek ki.Az egész egy szar lépés volt.Kookkal a problémámat meg meg lehetne oldani.De...ő tudatosan csinálta azt amit.Nekem is hiányoznak a dolgok amiket mondtál.Még csak magyarázatot sem adott semmire.Annyira utálom,hogy nem lehet rajta kiigazodni.Mégis szeretem,és még mindig álmodok arról,hogy bármikor kimondhatom ezt neki,és ő is nekem.Hogy...együtt legyünk.Egyikőnk sem tudna nélkülük élni,szükségünk van rájuk az életünkben.-panaszkodtam én is.

-Picsába,annyira hiányzik!-kiáltottunk fel teljesen egyszerre,és olyan erővel dobtuk mindketten a labdát,hogy kicsit berepedt a palánk.Kifújtuk a levegőt,majd egymásra néztük kikerekedett szemekkel.-Hoppá.-mondtuk és felnevettünk.Majd megoldjuk a menedzserrel.

-Örülök,hogy van egy ilyen húgom és meg tudok veled mindent beszélni,és...még sírhatunk is egymás vállán.-nevetett fel.A legelején sokszor sírtunk ilyenkor.Egy idő után pedig egymást támogatva,szép lassan kezdtünk felépülni.
Ma lesz egy koncertünk,ahol az intró az új albumomról lesz az egyik számom.Ezt akkor írtam,miután megtörténtek a dolgok és aznap nem tudtam kihez menekülni,és azt hittem senki sem értene meg.Kiderült,hogy a "bátyám" is ilyen helyzetben volt.