Idol leszek!(Bts Jk ff) √Befejezett√

23.rész

Reggel valami ragyogóra ébredtem.Hunyorogva próbáltam kinyitni a szemem,majd amint sikerült láttam,hogy a mi reményünk...kihúzza a függönyt.

-Mi ez?-húztam magamra egyből a takarót a fény elől menekülve.

-Ébredj!Látod?Ma is ragyogó napunk lesz.-tapsolt és húzta le rólam a takarót.

-Mi van veled he?!-ültem fel morcosan.Jimin pont akkor ment ki a szobából.

-Csak nézz a napra,s már nem leszel morcoooos-kezdett el énekelni.Az a baj,hogy Hopi és az éneklés 3 külön dolog.

-Jajj,inkább hagyd abba!-tiltakoztam.-Látod milyen boldog vagyok?-kezdtem el mosolyogni.Csak hát szerintem inkább grimaszhoz hasonlított.Tovább énekelgetett én pedig szenvedő arckifejezéssel kimenekültem a szobából.Átmentem a szobámba és pont láttam ahogy Kookie megint a felsőjét veszi fel.Már nem voltam annyira zavarba,már megszoktam.Mindig jó az időzítésem.

-Hallom Hopi Hyung boldogan ébredt-nézte a fejemet.-Nah,én mentem.Öltözz át,utána gyere enni.

Miután kiment előszedtem a mai ruhámat.Mivel ma meleg volt rövidet vettem fel,viszont most a hosszúról sem feledkeztem meg.Még mindig érzem Kook felsőjének az illatát.

Ahh,a tegnapi nap...

Fel is öltöztem:



-Egyedül menjek veleee?-hisztizett Jimin reggeli közben,miután senki sem jelentkezett,hogy elkísér minket.

-Mi az,hogy vele?Hát nem szeretsz velem lenni?-csaptam meg a vállát.

-De,de ha behülyülsz,akkor egyedül nem bírnám.

-Mi az,hogy behülyülök?-néztem rá kérdőn.-Nincs is ilyen szó...

Elindultunk az úton még mindig azon veszekedtünk,hogy én mikor hülyülök be.

-Szia nagyi!-köszöntünk,ő pedig ragyogó mosollyal visszaköszönt.Szerintem Hopi vérszerinti nagyija.Legalábbis ha a mai jó kedvüket nézzük.

-Itt a süti,de csak akkor adom oda,ha mentek haza.-mutatta fel.Már nyúltam bele egyből,hogy vegyek ki.-Nana!Ezt hazaviszitek.

-Naaa,de nagyiii!Csak egyet-néztem rá aranyosan.Egyből adott egy darabot.Hát,ellenállhatatlan vagyok.Jiminnek is adott egyet.Ma is a stúdióba mentünk.

-A levegőt fújd ki közbe,de nagyon lassan.-magyarázott már vagy fél órája.Meg is mutatta már egy csomószor.Bólintottam,hogy megértettem.Elkezdtem.

-Oké,ezt eddig is meg tudtad csinálni.Ez a Kookie féle magashang.Most a magasabbat próbáld.Kezdheted!-amint elkezdtem befogta a fülét.-Ne,ne,ne!Ne sikíts!-nevetett fel.Vagy 3 óra múlva már ment nagyjából.-Most a Let Me Know-nak a végét próbáld.Ha az sikerül mehetünk is haza.Ezt most felvesszük,ha a főnök előtt nem sikerülne meg tudjuk mutatni.

Bementem,ő pedig intett,hogy kezdhetem.Miután végeztem a fejét rázta.

-Nem jó.A szádat jobban nyisd ki.A levegőt pedig addig tartsd bent amíg csak tudod.

-Hova nyissam már?Akkor már tök csúnya leszek közben.

-Nem baj,én is mindig elfordulok.Nyugodtan csukd be a szemed,hajolj le vagy ahogy jól esik.