Twins Love /befejezett/

9. rész

- Hogy kerültem haza? Hiszen te New Yorkba voltál.

- Rájöttem, hogy nem tudok messze lenni az én drága kishúgomtól. – mondta és magához ölelt. – Annyira szeretlek Hannah.

Könnyek gyűltek a szememben ezektől a szavaktól. A több éves viszonzatlan szerelmem végre beteljesedett. Vagyis csak ezt gondoltam. Pár pillanat múlva betoppant egy lány.

- Hannah, be akarlak mutatni valakinek. – mondta zavart arccal a testvérem. – Mégy New Yorkban ismerkedtem meg vele. Azt akarom, hogy elfogadd őt, mint a barátnőmet.

Lefagytam. Ez nem lehet igaz. Vártam, hogy elnevesse magát és azt mondja ez csak egy vicc, de hiába. Komolyan gondolta. És én hülye még azt hittem, hogy komolyan gondolta, hogy szeret. Én mindig is a kishúga leszek, bármi történjen is. Nem léphetek a barátnő szintjére, mert neki van más ez az egyik ok. A másik pedig, hogy testvérek vagyunk. Könnybe lábad a szemem. A sírást alig bírtam vissza tartani.

- Hannah mi a baj? – kérdezte Chris.

- Itt van a lány? –kérdeztem mit sem érdekelve a kérdése.

- Nem. Holnap reggel érkezik.

- Rendben. – mondtam és felálltam. – Mit gondolsz rólam Chris?

- Hogy érted?

- Ha nem lennék a testvéred, akkor belém tudnál szeretni? – kérdeztem háttal neki.

- Miről beszélsz? – kérdezte nevetve. – Ez hülyes...

- Én szerelmes vagyok beléd. – szakítottam félbe.

- Tessék?

- Jól hallottad. A te drága kishúgod szerelmes beléd. Most mit lépsz?

- Komolyan mondtad?

- Igen. De tudom, hogy te nem így érzel, viszont én már képtelen vagyok visszafojtani az érzéseimet. – töröltem le egy könnycseppet az arcomról. – Mostantól Roxy házában fogok lakni. Hiszen nem akarom, hogy a barátnőd megint miattam hagyjon el. – Előszedtem a bőröndömet a szekrényből és elkezdtem a ruháimat bele pakolni. Ő csak ott állt és nem csinált semmit. – Képtelen lennék veled együtt lakni mikor barátnőd van.

- Én nem is vettem észre az érzéseidet. – ült le az ágyamra.

Oda léptem hozzá és leguggoltam elé.

- Nem akartam, hogy tudd. – erőltettem egy mosolyt az arcomra. – Tudtam, hogy te nem így érzel és féltem, hogy undorodni fogsz tőlem. – mondtam és visszaléptem a szekrényhez folytatni a pakolást.

Amikor készen voltam elindultam ki a házból. Nem néztem vissza, hiszen akkor képtelen lennék itt hagyni őt, de mennem kellett.

A sírást képes voltam egészen Roxy házáig visszatartani. Becsöngettem némi hezitálás után. Nem sokkal később kinyitotta az ajtót én pedig sírva borultam a vállaira.

- Hannah, mi történt?

- Hazahoztam, de barátnője van. - sírtam. - Kérlek Roxy! Hadd maradjak itt míg befejezem a sulit. Kérlek. Csak te segíthetsz nekem.

- Rendben. De akkor részletesen elmondod mi történt nekem és Natnak.

- Oké.

Újra itt vagyok és folytatom.
Milyen lett a rész?😏