Nem hiszem el! (SF9 - Rowoon ff.)

Ennyire utálsz?

Hát azt hiszem, hogy egy kicsit még kell gyakorolnom a koreai nyelvet (vagy csak túl fáradt voltam, hogy felfogjam, amit mondtak...). Lényeg, ami a lényeg, nem a fiúk comebackjének az MV-jében fogunk szerepelni, hanem egy meglepetés videóban, amit most akarnak leforgatni, de igazából még nem tudják pontosan, hogy mikor rakják majd fel például a YouTube-ra...
A táncpróbákat erre kb 1,5 hete kezdtük, de csak ma lesz az első közös "gyakorlásunk" a fiúkkal, ugyanis valószínűleg úgy gondolták, hogy mivel még újak vagyunk (új gyakornokok), jobb ha előbb külön mindenki megtanulja a koreográfiát, s csak utána próbáljuk össze... Na, de végre ez a nap is elérkezett...

Kis idővel reggeli után ámentünk az SF9 tánctermébe, az 5 Crazy tag és még 4 Light tag, azért ilyen elosztásban, mivel inkább a Crazy tervezett stílusa illik az új dalhoz, csak mivel a fiúk 9-én voltak, kellett még 4 táncos...
Amkor megérkeztünk, azt is megtudtuk, hogy ki az a 4 tag. Mondjuk egy tippem eleve volt, ami talált, süllyedt...
Su Bin, az egyik barátnője, és az ikerpár, akiket még annyira nem ismertem, de gondoltam ha már úgy is együtt fogunk "dolgozni", akkor majd megpróbálok velük is szóba elegyedni...

-Na lányok elérkezett ez a nap is, az első komolyabb feladatotok... -szólalt meg ekkor Ji Woo tanárnő. - A koreográfiát már mindenki tudja kb, úgyhogy itt az idő, hogy együtt is elpróbáljátok. Viszont ugye a dal második felében vagy egy rész, amikor párban táncoltok egy kicsit, úgyhogy azt beszéljük meg, hogy ki kivel lesz. Nekem igazából csak annyi a lényeg, hogy lehetőleg ne legyenek hatalmas magasságbeli különbségek, például Rowoon te Katával vagy Su Binnal legyél, mert ők a legmagasabbak. - mondta a tanárnő.
~Ez érdekes lesz~ gondoltam... Hiszen ki fogja ezt eldönteni? Ő? Rowoon?
Ám mielőtt bárki is megszólalhatott volna, Jaejoon lépett oda: -Akkor nekem is egy magas lánnyal kéne táncolnom, Su Bin leszel velem? - kérdezte a lányt, majd mit csinált? Titokban Rowoonra kacsintott. Kacsintgató banda... Tényleg lehetne ez a nevük az SF9 helyett... Ugye ez angolul wink, szóval Wink9... Milyen menő lenne már...
-Kata? Kata! - próbált meg ekkor Rowoon felébreszteni engem az elbambulásomból.
-Hmm? Mi? Mondtál valamit? -néztem rá meglepetten.
-Min gondolkodtál el ennyire? - nevetett rám.
-Hát... Őszintén? Ti voltatok valami kacsintgatós kurzuson? Vagy miért csinálja mindenki ezt? Nem akarsz esetleg ezentúl te is kacsintgatni? - na ezt nem kellett volna mondanom, ugyanis ő erre még abban a másodpercben rámkacsintott, én meg lefagytam.
-Így jó volt? Tetszett? Csináljam máskor is? -kacsintott újra.
-Waa, elég volt, inkább csak menjünk táncolni! - vágtam rá erre gyorsan, mert nem tudtam, hogy meddig bírom nézni a kacsintgatását anélkül, hogy össze-vissza puszilgatnám... Vagyis khm.. Ezt nem én mondtam... Ezt ugye nem én mondtam??? Öö...ez biztos valami véletlen volt... ugye? Miért vagyok egyre furább?
-Rendben, akkor leszel a párom?
-Igen, persze. -mosolyodtam el erre végül én is, hiszen igazából pont ebben reménykedtem... Vagyis... Argh hagyjuk, hiszen már bevallottan magamnak, hogy beleszerettem, nem? Viszont azt nem tudtam nem észrevenni, hogy a kissé távolabb álló Su Bin úgy néz rám, mint aki mindjárt megöl.. De remeléljük ez nem fog megtörténni...

A gyakorlás jól ment, kb 3,5 órát táncoltunk, amikor abbahagytuk és kaptunk egy kis szünetet ebédig. Már épp azok gondolkodtam, hogy mit akarok a fennmaradt 1 órámban csinálni, amikor Su Bin jött oda hozzám egy hatalmas mosollyal az arcán. Igazából már ennek gyanúsnak kellett volna lennie, ugyanis sose volt még hozzám ilyen kedves, de mivel nagyon fáradt voltam, nem figyeltem fel erre.
-Kata lehet egy nagy kérésem? (Még a nevemet is jól mondta, azta!)
-Aha persze.
-Tudod, a többiek nem tudom épp hol vannak, így őket nem tudom megkérni rá, hogy felvigyék ezt a táskát, - vette le a válláról, majd kinyitva így szólt - mivel a múltkor vettünk ennivalókat, de aztán itt lenn maradtak ebben a táskában, viszont most már be kéne rakni pár dolgot a hűtőbe, de nincs rá időm, mert az énektanárom hívott gyakorlásra, így megkérhetnélek, hogy vidd fel?
-Ööö persze, de miért én csináljam? Nem is ismerem a ti szobáitokat, Light tag se vagyok és veled se beszéltem olyan sokat... (Meg eleve milyen fura kérés ez már? Miért hagyták lenn a kaját, amit vettek? Fura... Na mindegy...)
-Hát ezen majd még javíthatunk, lehetünk még jóban, de amúgy azért, mert mondom a többiek nem tudom hol vannak, nekem rohannom kell és te meg megbízhatónak tűnsz...
-És mit fogsz ezért cserébe adni Katának? - lépett ekkor oda összefont karokkal Soo Gi.
-Hát... Majd te is kérhetsz cserébe valamit tőlem jó? - válaszolta Su Bin jó hangosan, ami miatt már kb mindenki ránk figyelt a teremben.
-Nem kell, megcsinálom a semmiért is. - mosolyogtam végül rá, majd elvettem tőle a táskát, hogy elinduljak, ugyanis igazából úgyis van szabadidőm, miért ne tenném meg? Másrészt meg ha már ő nyit felém (bár picit furán), azt nem fogom elrontani azzal, hogy nem teszem meg amit kér, hiszen bár nem hiszem, hogy a legjobb barátnők leszünk, jó lenne legalább valamennyire jóban lenni vele... -Akkor hova is menjek pontosan?
-Tőletek egyenesen végig kell menni a folyosón, fel a lépcsőn, majd ott balra a harmadik ajtó. Ha csak lerakod a hűtő elé az már szuper, mert valaki biztos lesz majd ott, aki berakja. Viszont ha már felmész megkérhetlek még arra, hogy felviszed a fülbevalómat? Reggel véletlenül lehoztam, idáig az asztalon volt, de most el kell mennem és mivel nincs zsebem nem tudom hova rakni...
-Rendben, hova tegyem?
-Abban a szobában ahol az ágyaink vannak, van egy kis szekrény, ott a harmadik fiókban vannak a fülbevalóim, feltűnő lesz, mert van egy hatalmas, gyönyörű darab ott, amit még kaptam valaki számomra fontostól, ha valahova oda mellé leteszed, azt nagyon megköszönöm.
-Oké. - mosolyogtam rá, majd gyorsan kijöttem a teremből, ahol Su Bin hangos beszédének hála már mindenki minket bámult...
Egész hamar odaértem, kinyitottam az ajtót (jó, hogy nyitva hagyták, mert el is felejtettem megkérdezni, hogy zárva van-e) és igazából minden rendben volt, leraktam a táskát, megkerestem a kisszekrényt, majd beraktam a fülbevalót a másik -tényleg nagyon nagy és szép- mellé. Viszont mivel annyira nem lelkesedem a fülbevalókért, eszembe se jutott sok időt ott töltve azokat nézegetni (meg amúgy is miért maradtam volna még ott?), így csak megállapítva, hogy kb ugyanolyanok a Light szobái mint a mieink (csak kicsit nagyobbak, mivel többen vannak), visszaindultam. Ám nem mentem le a gyakorlóterembe, hanem helyette elmentem a szobámba és ledőltem egy picit ebédig. Később persze lementem az ebéldőbe enni, és minden rendben is volt, (szokás szerint nagyokat nevetve és hangosan beszélgetve együtt ettünk a fiúkkal), amikor egyszer csak Su Bin viharzott oda hozzánk.
-Kata te voltál?? Miért tetted? - vont kérdőre nagyon dühösen.
-Mi? Mit? - néztem rá csodálkozva.
-Te vetted el a fülbevalómat, azt a nagyon szépet?
-Tessék? Miért vettem volna el?
-Eltűnt! -kiáltotta - Csak neked beszéltem eddig róla, mert sose került másokkal szóba, de ma neked elmeséltem azért, hogy tudd hova tedd a másikat.
-És?
-Mi az hogy és? Csak te tudtál róla, csak te vehetted el!
-Figyelj, nem tudom, hogy pontosan mi történt, de tényleg nem én voltam! Miután megtettem amit kértél, visszamentem a szobámba, és pihentem egy picit, majd ide jöttem.
-Tudja valaki bizonyítani?
-Nem, mert nem volt ott senki, de miért is kéne?
-Azért mert csak te vehetted el!
-Már nem azért Su Bin, de ennyi erővel elég sokan megtehettük volna, ugyanis amikor megkérted Katát, hogy vigye fel a cuccaidat, olyan hangosan beszéltél, hogy szerintem még a szomszéd teremben lévők is hallhatták, hogy hol van a fülbevalód! -szólt közbe ekkor Soo Gi.
-De csak Kata volt ott! Csak te tehetted! -nézett ekkor rám. - Hogy lehetsz ilyen gonosz? Tudod kié volt az az ékszer? A nemrég elhunyt nagymamámé! Ez... tudod, hogy nekem... hogy nekem... milyen fontos? -kezdett el sírni.
-Jaj Su Bin tényleg nagyon sajnálom, ami történt, ha akarod segíthetek is megkeresni, de esküszöm, tényleg nem én voltam. - álltam fel.
-Igen? Akkor megnézhetem a táskádat? -mutatott a mellettem lévő hátizsákra, majd odarohant, feltépte és keresgélni kezdett benne.
-Hé Su Bin! Ez azért már túlzás, mondta, hogy nem ő volt! - állt fel ekkor már Yun Seo is.
-Igen? -nézett fel ekkor dühösen Su Bin. -Akkor ez mi? - húzta ki a kezét a táskámból, majd szétnyitva tenyerét, hogy mindenki lássa, magasra felmutatta a kezében lévő... fülbevalókat...
Én meg erre teljesen lefagytam, hiszen hogy történhetett ez?? Tényleg nem én voltam!!!
-Ez... hogy... - nyögtem ki végül, miután már kb mindenki engem nézett. - Én... én tényleg... tényleg nem én voltam Su Bin!! Nem tudom, hogy hogyan kerültek azok oda, de esküszöm... az életemre esküszöm, hogy nem én voltam... Tényleg! Kérlek higgy nekem! - ragadtam meg a karját, közben pedig ezerrel száguldoztak a gondolataim, hogy hogyan történhetett ez... Talán véletlenül lesordortam volna a fülbevalókat, amik meg beleestek a táskámba? De.. Várjunk csak! Hiszen nem is volt nálam a táskám! Csak most hoztam le az ebédhez, mert nem tudtam, hogy mi lesz a délutáni program, lesz-e még lehetőségem felmenni érte. De akkor hogyan? Hiszen én tényleg nem vettem el!!
-Ne esküdözz az életedre, mert ha így teszel, elég hamar el fogod veszíteni azt. - szólalt meg ekkor megvetően Su Bin, majd elrántva karját, Rowoonra nézett, s kicsit arrébb sétálva megállt. Én meg csak álltam ott megkövülve...
Egy ideig csend volt, de aztán elkezdődött a halk sugdolózás, majd volt aki hangosan is elmondta a véleményét...
-Ki gondolta volna, hogy ilyen gonosz ez a lány?
-Pedig olyan kedves arca van!
-Soha se kellett volna Su Binnak megbíznia benne!
-Hogy élhet így vissza a másik bizalmával?
-Már eleve egy fura lány, ráadásul nem is koreai!
-Sőt! Még csak ázsiai se!
-Ki tudja honnan jött igazából! Ki tudja, hogy milyen ember is valójában!
-Nem szabad ezekben a külföldiekben megbízni!
-Pedig nekem eleinte még szimpatikus is volt, de ezek után, biztos, hogy kerülni fogom!
-Ugye mi bezártunk az ajtónkat? Nem akarom, hogy tőlem is ellopjak valamit!