I want you back

14.

~Rebeca szemszöge~

Reggel miután felkeltem,felöltöztem edzős cuccba és elmentem futni. Egészen a focipályáig futottam,majd megálltam nyújtani,miközben zenét hallgattam.
Egyszercsak egy fiú jött oda hozzám.
-Hello. Hogy van az,hogy egy ilyen csinos és szép lány egyedül van itt?-jött közelebb.
- Nem vagyok jó kedvemben,úgyhogy légyszi menj el.-utasítottam.
-Jaaj ne csináld már! Nem lenne kedved egy kis levezetéshez.-kacsintott.
-Nem értetted meg amit kért?-szólalt meg egy hang a hátam mögül. Martinus volt az.
- Jó jó! Nyugi!-mondta a fiú és elment.
-Hát te? Hogy hogy egyedül?-kérdeztem,mert mindig Marcussal futnak.
-Marcusnak nem volt kedve futni ezért egyedül jöttem.
-Köszi,hogy elküldted ezt a barmot.-mondtam neki.
-Ez természetes.-mondta.
-Na jó. Azt hiszem megyek,mert még nem reggeliztem és kezdek éhes lenni. Szia Tinus.
-Szia!
Hazamentem letusoltam és felvettem egy bemelegítőt.

A hajam egy kócos copfba összefogtam és kész is voltam. Most még sminkelni sem volt kedvem. Lementem és ettem,majd olvastam és videokat néztem,amikor az órámra pillantottam és láttam,hogy már 13:50 van. Gondoltam lassan lesétálok és átveszem a cipőm és elindulok Marcusékhoz.

~Marcus szemszöge~

Reggel nem volt kedvem futni menni, ezért Tinus egyedül ment. Egy óra múlva hazajött. A kanapén ültem és tv-t néztem.
-Szia!-köszönt.
-Hello!
-Meg mentettem a csajodat neked!-mondta miközben kivett egy vizet a hűtőből.
-Mi?-nem értettem miről beszél.
- Majdnem lecsapták a kezedről. Egy gyerek nyomult rá.-éreztem,ahogy gyűlt bennem az ideg.
Egész déleőtt csak tv-t néztem és fifaztunk Martinussal. 14:05 volt és csengettek.
-Szia! Gyere be!-mondtam Becca-nak.
-Szia!
-Szerintem menjünk fel a szobámba ott nyugodtan tudunk beszélni.-javasoltam.
-Rendben.
Felmentünk és leültünk az ágyra.
-Figyelj én sajnálom,hogy nem hallgattalak meg és tudom,hogy azt hiszed,hogy nem bízok benned. De ez nem igaz. Maximálisan megbízok benned.-mondtam.
-Akkor miért akadtál így ki?-kérdezett. Furcsa módon teljesen nyugodtan beszéltünk egymással.
-Azért,mert fájt belegondolni,hogy életedben először valaki mással feküdtél le.-mondtam.
-De tudod jól,hogy megbeszéltük már ezerszer,hogy én csak is veled és te csak velem szeretnél először lefeküdni. Miért gondoltam volna meg magam?-kérdezte miközben megfogta a kezem.

-Ha te nem találkoznál velem mondjuk 2 napig és utána feljönnél a szobámba és egy óvszert találnál,ami használtnak tűnik. Te hogy reagálnál?-kérdeztem vissza.
-Valószínűleg ugyanígy. Ne aggódj! Minden rendben! Még szűz vagyok és ígérem,hogy egy napon tiéd lehet a megtiszteltetés és neked adom magam.-mondta a végét már elnevetve.
-Én is ígérem.-megcsókoltam. Már annyira hiányzott ez az érzés.
-Szent a béke?-kérdeztem miközben homlokom az övének volt támasztva.
-Erre nem tudok nem-et mondani. Túl jól csókolsz.-mondta csábosan.
-Aha...szóval a annak köszönhetem,hogy kibékültünk,hogy jól csókolok?-kuncogtam.
-Hmm...-színlelt gondolkodást-Részben! De leginkább annak,hogy szeretlek!-váltott komoly hangsúlyra.
-Én is szeretlek!-néztem mélyen szemébe.-Mit szólnál hozzá,ha fejleszteném a csókolózási technikámat és te lennél az alany?-kacsintottam.
-Benne vagyok!-alig mondta ki már ajkaim az övén voltak. Tudtam,hogy ez lesz a válasza ezért mertem cselekedni.

~Rebeca szemszöge~

Szerencsére kibékültünk Marcus-sal és sikerült mindent megbeszélnünk. Éppen a smárolási trükkjeit fejlesztette,amihez természetesen asszisztálnom kellett,amikor belépett az anyukája egy öl ruhával.
-Ohh...bocsánat! Nem tudtam,hogy itt vagy drágám! De amint látom kibékültetek!-kacsintott.
-Anyaa!-szólt rá Mac.
-Jó jó! Csak a tiszta ruháidat hoztam be. Légyszíves hajtogasd majd össze őket!-parancsolt rá Gerd-Anne.
-Rendben.
-Ha kértek valamit csak szóljatok!-ment ki a szobából.
-Megyek összehajtom a ruháidat.-mondtam és felálltam az ágyról.
-Hagyd! Majd én megcsinálom.-mondta miközben a telefonját nyomkodta.
-Aha. Ahogy téged ismerlek fognád és begyűrnéd az összeset a szekrénybe,úgyhogy inkább megcsinálom.
-Ez igaz.-helyeselt.
A földön ültem törökülésben és a Marcus ruháit hajtogattam,amikor bejött Martinus és Hailey. Ők is leültek a földre és beszélgettünk.
-Ezek szerint elástátok a csatabárdot.-mutatott Tinus a kezemben lévő boxerre,amit éppen össze akartam hajtani.
-Szerencsére igen.-feleltem.
-Ma itt alszol?-kérdezte tőlem Hailey.
-Nem. A szüleimmel még nem beszéltem meg.-feleltem.
-Gondolom te itt alszol?-nézett Mac Haileyre.
-Aha.-felelte a lány.
-Akkor ma fülhallgatóval alszok!-kezdett el kutatni a fülhallgató után a zsebében Marcus.
-Sajnálom! Lesz még alkalmatok a visszavágásra.-mondta Martinus nevetve.
Még egy órát maradtam,majd hazamentem és elmeséltem Brian-nek,hogy kibékültünk,majd elmentem a táncterembe.

Sajnálom,hogy ilyen későn,de itt a 14.rész is. Remélem tetszik,ha igen vote⭐ és komment❤.
A folytatásban: Kiderül,hogy milyen meglepetés éri Becca-t a táncteremben.