I want you back

23.

~Rebeca szemszöge~

Egésznap itthon voltam nem igazán mozdultam ki, viszont mivel délután van edzésre kell mennem. A tánctanárom egy páros koreográfiát talált ki. Amikor 8 évesen elkezdtem táncolni a páros latin táncok voltak az edzések főbb elemei. 5 évig táncoltam párban. Már három éve nem találkoztam Simon-nal,ő volt 5 éven keresztül a táncpartnerem. De a tanárom szerint jók leszünk együtt. Amikor megérkeztem egyből mentem az öltözőbe és átöltöztem. Beléptem a terembe és Simon Mia-val a tanárral beszélt.
-Szia Simon!-köszöntem mosolyogva.
-Sziaa! Alig ismertelek meg! Nagyon sokat változtál!-ölelt meg.
-Jó irányba?-nevettem.
-Persze.-nevetett ő is.
Simon:

Nagyon helyes fiú! De Marcus-t szeretem mielőtt még félreértenétek.
-Na és hogy állsz a fiúkkal? Mikor legutóbb találkoztunk elmentem veled az ikrek táncos castingjára. Meg is jegyezted,hogy a hosszabb hajú srác jól néz ki. Na vele mi a helyzet?-érdeklődött.
-Mikor a táncosuk lettem összejöttem az egyik osztálytársammal Braxton-nal. Körülbelül háromnegyed évig voltunk együtt. Aztán miután szakítottunk egy kis ideig szingli voltam. Aztán Marcus nagyon próbálkozott én pedig beadtam a derekam. Tegnap volt egy éve,hogy összejöttünk.-meséltem.
-Gratulálok! Nagyon örülök nektek. Én is randizgatok egy lánnyal,de még nem kérdeztem meg,hogy lesz-e a barátnőm.
-Mire vársz? Smároltatok már?-kérdeztem.
-Igen. Szerintem a fellépésünk után megkérdezem.
-Hiányoztak ezek a beszélgetések.-mondtam.
-Az egyik legjobb barátom vagy! Nekem is hiányoztak!-mondta.
-Na akkor kezdjük!- jött vissza Mia a terembe.
3 órán keresztül gyakoroltunk. 8 óra volt amikor elindultam haza.
-Haza kísérlek!-mondta Simon.
-Az jó lesz! Köszi!
-Csak természetes!
Míg hazafelé tartottunk csak hülyültünk,mint a régi szép időkben.
-Akkor majd találkozunk. Örülök,hogy te vagy a partnerem.-mondta Simon mikor a házunk elé értünk.
-Én is örülök! Megadod a számod?-kérdeztem.
-Persze.-odaadtam neki a telefonom.
Miután visszaadta a telefont köszönés képpen megöleltem.
-Simon! Kösz,hogy hazakìsértél.-fordultam vissza.
-Szivesen!-mosolygott és továbbment.

~Braxton szemszöge~

Épp hazafelé sétáltam egy csajtól,igazából a nevére sem emlékszek valami Khloe vagy Kourtney...na mindegy. Az a lényeg,hogy amikor már majdnem Beccaék házához értem láttam,hogy ott áll Becca és azt is,hogy nincs egyedül. Nem tudom,hogy ki ez a srác,de lefotóztam őket,ahogy Beccaval ölelkeztek. Mindent megfogok tenni,hogy szétszedjem őket Marcussal. Amint hazaérek el is fogom küldeni Marcusnak ezt a fotót.

~Rebeca szemszöge~

-Megjöttem!-kiáltottam mikor beléptem az előszobába.
-Ki volt ez a fiú?-támadt le Brian.
-Neked is jó estét.-indultam fel a szobámba,ő pedig jött utánam.
-Azt! Na ki ez?-leült az ágyamra én pedig beraktam az edzős cuccom a szennyesbe.
-Emlékszel még Simonra? A táncpartneremre?
-Igen. De,hogy jön ez most ide?-értetlenkedett. Komolyan néha annyira buta tud lenni.
-Ez a fiú Simon volt Brian.-csaptam a homlokomra.
-Becca komolyan kérdezlek.-húzta az agyam.
-Én meg komolyan mondom. Az edzőm egy páros koreot talált ki és úgy gondolta,hogy jobb lenne,ha Simon lenne a párom. Mivel már összevagyunk szokva.-magyaráztam neki érthetőbben.
-Lehetetlen,hogy abból a vékony fiúból egy ilyen lett.-csodálkozott.
-Pedig ő volt az.
-De nem nyomul rád ugye?-kérdezte.
-Dehogy! Az egyik legjobb barátom.
-Akkor jó.
Kiment a szobámból én pedig lementem enni.
-Szia anya.
-Szia kicsim. Milyen volt a próba?-kérdezte miközben bevette esti vitamin adagját.
-Nagyon jó! Képzeld újra Simonnal fogok táncolni.
-Ez fantasztikus! És mit gondolsz? Marcust zavarni fogja?
-Nem tudom. Valószínű,de nem fogom abbahagyni azt amit szeretek csak azért,mert neki nem tetszik,hogy egy fiúval táncolok.-gondolkodtam.
-Jól van! Én elmegyek aludni. Holnap korán kell beérnem a munkahelyemre.-mondta.
-Jó éjt anyu!-mondtam és megöleltem.
-Jó éjt!
Miután ettem felmentem a szobámba,lefürödtem majd lefeküdtem aludni.

~Marcus szemszöge~

Már egy ideje itt vagyok fenn a szobámban és gondolkodom,hogy boxoljak-e vagy sem.
-Marcus kész a kaja!-szólt be Tinus az ajtón.
-Megyek!-mondtam.
Miközben vacsoráztunk beszélgettünk.
-Emma kicsim mi újság Jay-el?-kérdezte apa.
-Semmi különös! Pont azt szerettem volna kérdezni,hogy holnap ott aludhatok-e náluk?-tette fel a kérdést Emma.
-Na nem!-vágta rá Martinus.
-Martinus! Kérlek ne szólj bele!-rászólt anya.
-Ott aludhatsz. De ha bármi is történni fog! Nagy bajban leszel kisasszony!-mondta apa.
-Rendben! Köszönöm!-mosolygott Emma.
-Nem hiszem el,hogy megengedtétek neki.-duzzogott be Martinus.
-Tinus én a helyedben hallgatnék.-mondta apa.
-Marcus szívem nem ízlik a vacsora?-kérdezte anya ugyanis állandóan a box jár az eszemben és csak piszkáltam a kaját a tányéromon.
-De finom!-erőltettem egy mosolyt magamra.
-Mi a helyzet ezzel a box témával?-hozta fel a témát apa.
-Nem tudom. Nagyon szeretném újra elkezdeni,de félek attól,hogy Becca mit fog hozzá szólni.-mondtam.
-Én örülök fiam,hogy szeretsz sportolni és,hogy ez önvédelem szempontjából is jó. De akkor is aggódok miattad.-mondta anya.-De persze,ha szeretnéd csinálni akkor nem tartalak vissza.
-Szerintem Rebeca támogatni fog. Nagyon szeret és meg fogja érteni,hogy ez neked fontos.-mondta apa.
-Remélem.-rezzent a telefon a zsebemben.
-Köszönöm a vacsorát!-mentem fel a szobámba.
Láttam,hogy Braxton-tól kaptam üzenetet. Mit akarhat? Egy darabig gondolkodtam rajta,hogy megnyissam-e vagy csak ne vegyem figyelembe. Végül úgy döntöttem,hogy megnézem. Ez állt benne:

Braxton:Késő este egy másik sráccal? Sosem jó jel!

Marcus: Ez meg mi a franc? Honnan szerezted?
Braxton: A saját szememmel láttam.

Nem értem. Ki ez a srác? Miért volt Becca-val este fél kilenckor? Annyi kérdés van most bennem. Holnap visszamegyek boxolni. Egyszerre éreztem dühöt és csalódottságot. Inkább csak lefürödtem,majd le is feküdtem.

Itt a 23.rész! Hosszabbra sikerült mint az eddigiek. Remélem,hogy tetszik. Ha igen vote🌟és komment❤.
A folytatásban: Kiderül,hogy Marcus hogyan fog viselkedni Becca-val és meglátjuk,hogy kibékülnek-e!