28.

456 29 4
                                    

~Rebeca szemszöge~

Miután fogatmostam és megtöröltem az arcom Marcus jött be a fürdőbe.
Bal kezét az arcomra tette,jobb kezét pedig derekamra és közelebb húzott magához,majd szenvedélyesen megcsókolt. Az egy csókból több lett,majd levette a köntösöm és felültetett a fürdőben lévő pultra. Tovább smároltunk.
-Gyere!-tette lábaimat dereka köré,majd felemelt és tovább smárolva kimentünk a szobámba. Ledöntött az ágyra és elkezdte a nyakam puszilgatni.

 Beleremegett a testem és akaratlanul is nyögések hagyták el a számat

Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.

Beleremegett a testem és akaratlanul is nyögések hagyták el a számat. Átfordultunk. Csípőjén ültem, miközben elkezdtem a  mellkasát puszilgatni,majd a kulcscsontját,nyakát aztán végül szenvedélyesen megcsókoltam.
Egyszercsak azt hallottam,ahogy Brian kiáltott fel a lépcső aljáról.
-Becca! Hova rakta anya a videojátékokat?
-Ahh...mindig a legjobbkor.-mondta Mac.
-Megyek oda adom neki.-álltam fel és mentem vissza a fürdőbe,hogy felvegyem a földön lévő köpenyem.
-És ezzel mi lesz?-mutatott férfiasságára,amin a nadrág már feszült.
-5 perc és a tied vagyok!-szaladtam le gyorsan.
Amikor lementem Chance és Justin is eléggé megbámultak,amit Brian szóvá is tett nekik.
-Ne bámuljátok már!
-Jó jó!-mondták egyszerre és gyorsan elkapták tekintetüket. Gyorsan odaadtam neki a játékokat és szaladtam fel a szobámba. Amikor felmentem gyorsan bekulcsoltam magam mögött az ajtót és tovább smároltunk. Kis idő múlva lekerült rólunk minden ruha és meztelenül csókolóztunk a paplan alatt. Majd Marcus kivette a zsebéből az óvszert.
Láttam az arcán,hogy parázik tőle,hogy meghallanak minket.
-Nyugii! Ilyenkor mindig nagyon hangosak és ahogy ismerem őket biztos,hogy kis idő múlva zenét fognak hallgatni szóval emiatt nem kell aggódnunk.-puszilgattam a nyakát.
-Ahhh...sose foghomhh ezt megunnih!-nyögtem.
Párszor pózt váltottunk,majd végül 1 óra után végeztünk.
-Huh...ez nem semmi volt.-mondta a végét elnevetve.
-Beleadtunk mindent!
15 perc pihenő után Mac megszólalt.
-Round 2?-nézett rám bociszemekkel.
-Te aztán jól bírod Gunnarsen!Gyerünk!-nevettem.
Körülbelül olyan éjjel fél háromkor döntöttünk úgy,hogy már jó lenne aludni. Oldalra fordultam,Marcus pedig átölelt és elaludtunk!

 Oldalra fordultam,Marcus pedig átölelt és elaludtunk!

Hoppla! Dieses Bild entspricht nicht unseren inhaltlichen Richtlinien. Um mit dem Veröffentlichen fortfahren zu können, entferne es bitte oder lade ein anderes Bild hoch.

~Marcus szemszöge~

Őszintén bevallom,hogy mikor bevittem Becca-nak a törölközőt és meztelenül láttam eléggé felspanolt. Miután fogatmosott úgy gondoltam bepróbálkozok,hátha lenne kedve a dologhoz és szerencsére volt.
Az első kör után pihentünk körülbelül 15 percet. Bár ekkor még nem gondoltuk,hogy második menet is lesz.
Nem is tudom hány óra lehetett,amikor elaludtunk.

/Másnap/

~Rebeca szemszöge~

9 óra lehetett,amikor Brian kopogott az ajtón.
-Jövök!
-Hagyd csak! Majd én!-mondta Mac. És egyszál alsó nadrágban ajtót nyitott én pedig magamra húztam a paplant,mert csak bugyiban voltam.
-Mi a francért volt az ajtó kulcsra zárva?-fel volt háborodva.
-Neked is jó reggelt. Nem mindegy?-válaszolt neki Marcus.
-Nem. Na mind1. Csak azt akartam kérdezni,hogy mentek e futni? Mert akkor beugorhatnátok a boltba.
-Szerintem megyünk!-mondtam magabiztosan.
-Akkor felírom,hogy mit kell venni.-ment le Brian. Marcus pedig becsukta az ajtót.
-Akkor öltözzünk.-mondta Marcus.
Felálltam az ágyból és miután tettem pár lépést olyan helyeken kezdtem nyilalni,ahol nem kellett volna. Felszisszentem,majd megtorpantam.
-Ahhh...na ez most kemény volt.-mondtam.
-Mi a baj?-kérdeze Mac.
-Kicsit belenyilalt az alhasamba.
-Ez a tegnapitól van!-mosolygott.
-Fhuu Gunnarsen megnyúzlak.-nevettem.
Felöltöztünk kényelmes cuccba és lementünk konyhába.
-Hát ti? Így mentek futni?-csodálkozott Brian.
-Ma kihagyjuk!-mondta Mac.
-Hogy-hogy?
-Fáradtak vagyunk!-mondtam.-Jut eszembe! Van kávé?
-Van.-felelte Brian.
-Most szükségem lesz egy literre.-vánszorogtam a szekrényhez 2 bögréért.
Brian csak furán nézett ránknmert nemigazán értette,hogy mi a helyzet. Szerencsére!
-Na jó! Akkor elmentem a boltba,mert úgylátom,hogy rátok ma nem lehet számítani.-mérgelődött tovább az én drága bátyám. És alig mondta ezt el már fel is vette a cipőjét és el is ment.
-Nem hiszem,hogy a kávé segíteni fog.-mondta Marcus.
-Szerintem sem. Hiába mondom,hogy menjünk fel és aludjunk,de egyrészt nappal úgysem tudok aludni,másrészt pedig Brian úgyis állandóan cseszegetni fog minket szóval nem is tudnánk.-mondtam.

Itt a 28.rész is. Ha tetszett vote🌟és komment❤!
A folytatásban: Betekintést nyerhetünk Brian randijába.

I want you backWo Geschichten leben. Entdecke jetzt