A Sötétség Bosszúja 2.: Harry Potter és Grindelwald Hajnala

Budapest bukása

Egy óra múlva a férfi visszaérkezett két fiatal tarsaságában. A lány alacsony volt, haja hosszú, fekete volt, a fiú pedig egy fél fejjel magasabb volt, mint Harry, haja rövid, szőke volt.
- Itt vannak, Hailey - jelentette be a férfi, mikor visszatért.
- Százados! - húzta magát vigyázba a fiú és a lany is.
- Pihenj! - utasította őket Hailey, majd Harryre nézett. - Ők a legjobb aurorjaink, sajnos Swietch már nincs köztük.
- Szerencsére... - súgta Ron Harrynek.
- Ő itt Peter Smith és Emilia Clarke.

- Nem aurorokra van szükségünk, Hailey - fordult Harry a boszorkányhoz - , hanem olyan harcosokra, akik nem szabályt követnek, hanem az életük árán is megvédenék a világot...
- Ők a legjobbak, és nem a szabályok miatt - nézett rá vissza Hailey.
- Rendben, hiszek neked.
- Köszönöm.
- Sajnáljuk, még be sem mutatkoztunk: Hermione Granger vagyok - mondta Hermione. - Ők itt Ron Weasley, Ginny Weasley, Ha...

Ekkor egy hatalmas rengés rázta meg az épületet. Mindenki, aki az épületben volt, elcsöndesedett. Harry és társai (Petert és Emilyt beleértve) pálcát rántott, s lassan elindultak a kijárat felé.

Harry ekkor megpillantott két férfit fekete talárban, csukját húzva fejükre. Harryék feléjük tartottát pálcáikat, s az egyik csukjás megszólalt egy ismerős hangon:
- Hailey, Hailey... - Dumbledore volt az, hangja pedig most nem volt olyan kedves, mint amire Harry emlékezett.
- Mit akar? - kérdezte elhűlve a lány.
- Azt hittem, hogy fontos neked az öcséd...
- Hol van?! - ripakodott Dumbledorera Harry olyan hangon, amit még Ginny sosem hallott tőle.
- Ó, Harry... - fordult hozzá Dumbledore. - Ennyire érdekel az élete?
Harry egy szót sem szólt.
- Rendben - adta meg magát Dumbledore, majd egy tizenéves gyerek jelent meg mellette. - Boldog vagy, Potter?
- Majd akkor leszek boldog, ha maga és Grindelwald visszakerül a sírba, ahova valók! - kiáltotta nekik, majd pálcaját felemelve elkialtotta magát: - Invito!

Hailey öccse Harry mellett kötött ki, majd mikor újra felemelte pálcáját, ismét elkiáltotta magát:
- Most!
- Stupor! - kiáltották mind a kilencen, amitől kilenc vörös fénygolyó röppent Grindelwald és Dumbledore felé, majd mikor becsapódtak, egy óriasi füst keletkezett, amitől kis időre nem látták a két fekete mágust. De mikor elült a füst, a két varazsló még mindig ott állt, sértetlenül.
Mind a ketten felemelték pálcáikat, s mindketten más-más embert vettek célba: Dumledore Haileyt, Grindelwald Harryt.
- Avada Kedavra! - harsogta Grindelwald Harryre nézve.
- Reverso! - mondta ki az ellenvarazsigét Harry, de ekkor Grindelwald elengedte a halálos átkot.
- Azt hiszed, Potter, hogy nem ismerem a Pálcák Ura különleges varázslatait? Csak hogy tudd: én találtam fel a Reversot! - Harry erre a mondatra felfigyelt. Nem Piton próbálgatta? Ő írta le majdnem a varazsigét...
- Akkor ezt nézt: Infinity! - a vörös villám kitört palcájából, s majdnem eltalálta Grindelwaldot. Majdnem...
- Petrificus Totalus! - állt Harry mellé Ginny és Peter is, de a varázslatokat a sötét magus egy palcamozdulattal kivédte.
- Reducto!
- Protego Maxima! - kialtotta az ajtóból egy harmadik alak. Harry tudta, hogy ki az: az Árnyékmester.
- Csakhogy ideértél, Tom - üdvözölte Grindelwald az Árnyékmestert.
- Pottert nekem igérted! - mondta neki.
- És be is tartom... - nézett vissza Harryre, majd egy pálcamozdulattal átrepítette az Árnyékmesterrel szembe.
- HARRY! - kiáltott utána Ginny, de ekkor Hailey megragadta a lany karjat, majd dehopponált vele.
- Akkor most fejezzük be, amit elkezdtünk, Potter! - utasította Harryt az Árnyékmester, majd megidézte hőn szeretett árnyait.
- Fejezzük... Partis Temporus! - kiáltotta Harry a varazsigét, amitől magjelent az örvénylő tűz kettejük körül. - Inferno!
- Protego! Avada Kedavra!
- Reverso! Globus Igneo! - a varázsigére egy tűzgolyó tört ki Harry palcájából, ami mellkason találta az Árnyékmestert, aki ekkor árnyait hívta segítségül.
Harry pálcaja ekkor izzani kezdett, majd harom csóva tört ki belőle, a harom titán felé. Egyik csóva víz, masik levegő, harmadik pedig föld volt. Harry elképzelni sem tudta, hogyan tud ilyet csinálni a pálcája, vagy hogy egyáltalán mit csinál.

Mikor a varazslat befejeződött, a három titán elporladt.
- Ezt hogy csináltad?! - kérdezte tőle az Árnyékmester, de Harry nem válaszolt, csak odasétált hozzá.
- Ki vagy te?
- Te is tudod, hogy ki vagyok, Potter - válaszolta neki, majd levette csukjáját. Harry nem hitt a szemének: a fiatal Tom Denem állt előtte. Harry hatrahőkölt ijedtében.
- Ez hogy lehetséges?! - kérdezte.
- Három éve feltámasztottál. Nem emlékszel?
- De meg is haltál utána... - suttogta még mindig hitetlenkedve Harry.
- Én is azt hittem, de nem haltam meg. A Reverso nem ölt meg, nem tudom miért, talán nem volt elég erős - magyarazta. - De nem is érdekes, csak az, hogy most itt vagyok, és meg foglak ölni, Harry Potter.

Harry megszólalni sem tudott, nem tudta, hogy mit csináljon, hisz Voldemort is az ő hibája miatt él.
- Csak hiszed, Denem! - kiáltotta egy hang Harry mögül. Ron volt az. - Sectumsempra!
- Protego! Avada Kedavra!
- Avada Kedavra! - kialtotta Harry is, mire mindkettejük palcajából kitört a halálos átok zöld villáma.
Mikor a két átok összecsapódott, egy hatalmas zöld robbanás keletkezett, aminek az erejétől Harry, Ron és Denem hátrarepült. Mikor Harry és Ron padlót fogtak, Peter, Emily és Hannah odaszaladt hozzájuk, elkapták őket, majd dehopponáltak velük.