Melyik Oldalon Állsz? |PUF Fanfic.|

1.

Egy szép napsütötte tavaszi napon, amikor az égen egy felhő se volt, diákok özönlöttek ki az iskola kapuján, tanítás után.

2016-ot írunk, március 17.-ét, amikor még javában iskola volt.

A Szent István általános iskola és gimnázium diákjai, szintúgy futva hagyták el az épületet, köztük a 9.A-s, és B-s fiúk. Persze, a lányok is, de ők nem számítottak, kivétel egy. Hajának színe természetes barna volt, ami mostanában már egyre gyakoribb.

Ha a térfigyelő kamera helyében lettünk volna éppen látnánk, hogy zöld hátizsákjával együtt kilépett a kapun és kontyba fogta haját, s a Pál utca felé vette az irányt, viszont feltartotta egy fiú, de csak egy sziát dobott oda neki, és annyit mondott, hogy siet.

Pál utcai járda repedéseit kerülgette egy darabig, majd befordult, és egy ajtón, csöngetett. A rozsdabarna faajtó kinyílt, majd egy magas fiú lépett ki.

- Ki vagy? - kérdezte Boka János.

- Csele! - kiáltotta mosolyogva a lány, majd Bokához fordult.

- Mizu? Mi van a Grunddal? Semmi változás?

- Semmi, viszont kicsit le vagyok hangolva Nemecsek halála miatt.

- Azt elhiszem Lábszár! - paskolta meg a vállát, mire ő felnevetett.

- Köszi! - mosolyodott el, majd behajtotta a kaput.

A titokzatos barna, a farakások mögé tartott, majd levágta magát a másik Csele mellé! Nem értitek az összefügést? Hát, persze.
A lány nem más mint, Csele Rebeka, az utóbbi fiú testvére.

- Mit keresel itt? - nézett rá oldalról, a telefonjából a srác.

- Hát, csak jöttem segíteni amit tudok. Ha, egyeltalán szükségetek van rám, mint egy Pál utcaira. Szeretném, hogy megszavazzátok, hogy én is tag lehessek.

- Talán, el tudom intézni, de Boka ezzel tudod, mindig szigorú.

- Az imént beszéltem vele, jól esne neki egy kis kikapcsolódás szerintem! Ki kéne pihennie Nemecsek halálát, ahogy neked is! - tette a vállára a kezét.

- Elöbb elintézem, hogy tag lehess, aztan utána kitalálunk valamit, rendben?

- Oké, köszönöm! Viszont mennem kell, ha akarod, hogy kémkedjek a vörösök után. Erre talán még jó vagyok.

- Igen, erre igen! - röhögött fel, majd megborzolta Rebi fejét.

- Hé, hajam! - kapott a szétesett lobonca után, de akkor annak már mindegy volt.

- Eddig is hülyén állt!

- Kössz tesó! Na - pattant fel, majd egy üveg vizért nyúlt táskájába, de szomorúan állapította meg, hogy a palack üres.

- Ott a csap! - mutatott balra Csele.

- Nem kell, úgyse vagyok annyira szomjas! - legyintett Beka.

Gyorsan elindult, még mielött Csónakos meglátná, mivel mindig azzal a szöveggel jött, hogy elkíséri oda ahova megy.
A füvészkert pontosan az ellenkező irányban volt, így a mostani főszereplőnkre hosszú túra várt, de ekkor megszólalt mellette egy bicikli fülsüketítő csengője. A kerékpáron, nem más ült, mint Csónakos.

- Elvigyelek?

- Ha ilyen zajosan tudsz csak menni akkor köszi, de kihagynám.

- Megint a virágoskertbe mész? Onnan jöttem. A Pásztorokkal vigyázz. Kint szórakoznak a kapuban.