Egy erőszakos lány és egy erőszakos srác? Szinte lehetetlen a szerelem... Hogy miért ? Mert mindketten birtoklóak, igazi alfák... Kettejük kapcsolata vajon hogyan alakul majd? Sikerül megcáfolniuk ezt az állítást? Szerelmesek lesznek? Vagy talán más...
Az idő közben csak úgy tovaszállt.... Még egy hét és 18 leszek...
Ez idő alatt Matt egy egész brigádnyi kurvát hordott haza. Az érzéseim is lenyugodtak végül. Óhh, és most én is járok valakivel.(Felső képen ő látható) Ez a bizonyos valaki Chris. Pontosabban Christopher Styles-al, a suli 2. legjobb pasijával. Persze magától értendő, hogy a #1 az Matthew. És gondolom az is, hogy ők ketten haverok.És mielőtt tévesen következtettek NEM AZÉRT JÁROK A LEGJOBB HAVERJÁVAL, HOGY FÉLTÉKENNYÉ TEGYEM! (bár nem is hangzik rosszul)
Valójában ez az egész kb egy hónappal az után történt, hogy Matt megcsókolta azt a csitrit. (Bár nem sokkal azután dobta és ennek örülök is, de azóta márt több kurvát is láttam vele....) Tudom, hogy ez bunkó, és mindenki fújjog rám, hogy miért nem kívánom neki a legjobbakat, de nem megy. Szeretem, és ezt már be is látom. Elszalasztottam életem nagy lehetőségét és ezen már nem lehet változtatni. De mindegy is....
Szóval Chris-ről. A helyes szó nem elég kifejező rá. Oltárian szexi.... Hmm... Aranyos meg minden, de ez az érzésem iránta valahogy más mint a szerelem, amit Matt iránt érzek. Ezt inkább ahhoz tudnám hasonlítani, mikor első nap bemész a gimibe, meglátod a leghelyesebb srácot és persze, hogy tetszik. De ez nem szerelem. Lényegében csak a külseje jó, és kb 99%, hogy a személyisége eltaszít. De Chris nem ilyen. Helyes is, és a személyisége.... hát... az is cuki?!-mondjuk inkább így... Illedelmes, bármit mondok neki egy szó nélkül végighallgat, nem szól bele, nem kötözködik velem, nem érezteti azt, hogy kevés lennék, mindig megdicsér, bókokkal halmoz el, nem csal meg, és még a barátainak is csak jókat mond rólam. Tökéletesen álompasi. De valahogy ez számomra nem egy tökéletes kapcsolat. És ez alatt a tökéletes alatt nem azt értem, hogy hibátlan, hanem hogy számomra megfelelő, pontosabban a személyiségemnek. Úgy tekintek rá, mint ha lenne egy öcsém. Tudom, tisztában vagyok vele, hogy van is, de Matt-re nem tekintek öcsémként, rá férfiként tekintek. Chris is férfias de igazából nem az esetem.
De még ennél a résznél muszáj tisztáznunk valamit!!! Nem én vallottam neki, hanem ő nekem. És nincs különösebben hátsó szándékom azzal, hogy vele járok. Mikor megkérdezte, járnék-e vele azt mondtam "Oké!" és ennyi. Úgy voltam vele, miért is ne. Legalább lesz egy kis tapasztalatom a járásban és hasonlókban. Na de térjünk vissza a most-ba!
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Még egy hét és 18 leszek. Hurrá, vagyis mégsem. Ugyanis Matt-nek akkor van a születésnapja, mint nekem, MAJDNEM!!!
Ugye már említettem, hogy május 13-án születtem. És ő is. Egy csomót veszekedtünk azon, hogy ki az idősebb, és ki fogja majd "nővér"-nek vagy "bátyó"-nak szólítani a másikat. És ahogyan azt már tudjátok, én nyertem. Én május 13-án 00:01-kor születtem, míg Matt május 13-án 00:02-kor. Ki látott már ekkora mázlit?? Egy perc! Összesen egy teljes perccel előztem be, amire most igazán büszke vagyok. Mind ketten a Bika horoszkópjában vagyunk, és ez a csillagjóslás szerint nem jelent jó párost. Kösz köcsögök.... Legközelebb légyszi közöljétek ezt a f@szságot előbb is ! Előre is kösz érte! ....
.....
Ma szerda van, és asszem mára ígértem meg Chris-nek a randinkat. Tulajdonképpen ezzel nekem nincs is semmi bajom, de már eredetileg is elterveztem a mai napot. Ugyanis ma ajándékot nézek Matt-nek, mert ugyebár illik ilyenkor adni is valamit. És NEM, NEM azért megyek ajándékot keresni, mert várok valamit cserébe. Verjétek ki a kis fejetekből! Köszi! Ezer csók! (XD)
Utolsó órámról, azaz rajzról is kicsengetett a csengő, felálltam, bevágtam a vázlat füzetem a táskába majd max sebességgel, az iskola főbejáratán át távoztam. Hazafelé sétáltam, kissé loholva, mert órámra pillantva lábaim sietni kezdtek. A találkozónk Chris-sel 4-re van megbeszélve, és már 2 óra 56 perc van. Egy óra aligha elég nekem, hogy "elkészüljek". Nagy sietésben viszont észre vettem, hogy valaki az imént rám dudált, majd pár méterrel előttem leparkolt menő, fekete és néhol már zöld motorjával. Levette a bukósisakot és lássatok csodát!...
-Hát te meg? Mi a búbánatot lesel?-kérdeztem tőle fintorogva, hiszen mit is mondjak annak, aki egy teljes percig csak bámul rám és meg sem szólal?!
-Téged! Mer' tán baj?
-Nem azé' csak zavar! Ne csináld!
-Oké, fogtam az adást! Na felszállsz?-kérdezte vigyorral az arcán.
-Minek? Mi kéne?
-Semmi, de nem akarsz időben hazajutni? Csak mert már elég sietősnek látszol, Nővérkém!-sosem felejtem el azt a kaján vigyort a pofáján. És ekkor leesett, hogy már 3 van. Azzal a lendülettel felpattantam mögé a motorra és mondtam pár szót, mielőtt még a motorjának hangja elnyomta volna, sajátomat. -Kösz, de most taposs bele! -Vettem, főnök!-majd a gyors válasza után végre elindultunk.
-Amúgy hova mész?-kérdezte szinte már ordítva, ugyanis a motor iszonyat hangos volt.
-Randira Chris-sel, mert?-kérdeztem én is ordítva, mert már saját hangom is alig hallottam, s ezzel megállt a motor. Hátrafordult.
-Szállj le!-kiabált rám idegesen.
-DE mié.....?-és nem tudtam befejezni a mondatot.
-Csak mert én azt mondtam, úgy hogy vagy fogod magad és leteszed a picsád a drágámról, vagy szétverlek itt helyben!-s közben iszonyatos ideg járta át, lehetett rajta látni még kívülről is. Arca hirtelen vörössé vált ás igen komor lett, s idegei pattanásig feszültek, keze ökölbe volt szorítva és egész teste remegett. Nem tudtam mi baja lehet, de jobbnak láttam szépen leszállni és hazabattyogni. Amint másik lábam is a földön volt, ő faképnél hagyott és elhajtott. Mást nem tehettem mint ahogy eddig is, lábaimon hazasétáltam.
Haza érkezésem után, felmentem a szobámba, s kivettem a szekrényből a legközelebbi ruhadarabokat, melyeket a fürdőbe vittem, majd egy törülközőt is felkaptam, s bezárkóztam a helyiségbe. Gyors tusolás után felvettem a ruhát, ami egy fekete farmer rövid gatyából, egy fehér V kivágású pólóból és egy fekete bőr kabátból állt. Ez egy tök hétköznapi cuccnak számít, de én így érzem jól magam és ezen nem fogok változtatni, csak azért mert egy srác szoknyában akar látni. Az a fontos én hogyan érzem jól magam és mit akarok. Az első amit ezután tettem, az a táskám ki, illetve át pakolása volt. Nem vagyok egy cicababa, hogy 4 óra hosszán át tart a készülődésem, de egy óra mindenképpen kell, hiszen meg kell keresnem a pénztárcámat. Tudom, most mindenki röhög egy jót, de ez van. Nekem nem kell se smink, se hajvasalás, se semmi (ugyanis én ezeket tök fölösnek tartom, mivel ha tetszik a lány egy srácnak, ő valószínűleg nem azt fogja nézni, hogy hány kg vakolat van rajta, szerintem, de ha mégis akkor az meg nem érdemli meg, hogy a csaj vesződjön akár öt percet is a srác kedvéért), de nekem egy valami kellett csupán, a pénztárca, amiben a Matt ajándékára való pénz van. És mire ezt, az én "TISZTA ÉS RENDEZETT" táskámban megtalálom, az kb kiteszi azt az egy órát, amire szükségem van. Fürdésre is csak azért van szükség, mert a csapatban van aki cigizik, így a cigi füst rám is átragad, annak ellenére, hogy gyűlölöm. És ez mindvégig csak zavarna a gondolkodásban. Addig-addig kerestem a pénztárcámat, míg végül előkotortam. S rögtön ezután csengettek.
Viszont álmaimban sem gondoltam volna arra, ami ott fogadott a házunk ajtajában.
Hellóka! Nagyon köszönöm az idődet, amit az olvasásra szánsz! Igazán hálás vagyok érte!
A következő fejezetben (ennyit elárulok) nem minden úgy fog történni ahogyan annak lenni kéne, ezért mindenképpen érdemes lesz elolvasni azt.
A kövi részt valószínűleg még ma felteszem, remélhetőleg! A következő fejezetben is számítok rád és persze az után is! Addig is PUSZILLAK!!!
