3. rész

995 47 0
                                    

               
           _____________________

Aliyah:

A vásárlás nem sikerült valami fényesen. Elmondom "röviden". Mikor beléptünk az áruházba, Holden meglátott egy szerinte "dögös szukát" és őt kezdte fűzögetni ami a lánynak nem is lett volna ellenére addig a percig amíg Holden nem hajolt előre csücsörített szájjal. A lány elhajolt ezért Holden a földön kötött ki. A csaj nagyon mérges lett ezért faképnél hagyta szegényt. Mi közben már annyira nevettünk hogy majdnem bepisiltünk. Mikor Holden szomorú mosollyal azt mondta hogy " pedig kár érte " mégjobban dőltünk a nevetéstől.

Connor csak megveregette barátja vállát amolyan " ezt benézted haver " nézéssel.

Végül vettünk nekem egy fekete magasított rövid gatyát, pár darab pólót, meg néhány pulcsit. Kelly rám erőszakolt egy topot amiből a köldököm is kilátszik. De nem bántam meg. Jól állt. Kiemelte hosszú lábaimat. Így nem voltam annyira csontos. Aztán beültünk egy kajáldába ahol Connor kiöntött egy csomó üdítőt amit ki kellett fizetnünk és a tetejébe még az áruházból is kitiltottak. De soha nem nevettem még ilyen jót.

Hazafelé úton a tengerparton ücsörögtünk amikor Kelly tárcsázta Ethan számát. Nagyokat nyeltem. Nem akartam vele lenni. Bár Kelly nem érezte a köztünk lévő feszültséget.

Hamarosan egy vöröses, és göndör hajú kobakot véltem felfedezni. Mint mindig most is állati jól nézett ki. Sötét szemeit rám emelte majd halványan elmosolyodott amit nem tudtam mire vélni. Csak tátogtam mint egy harcsa. A srácok nem vették ezt észre de nem is nagyon akartam.

......

Leporoltam a talpamról a homokot ami a tengerparton ragadt a lábamra.
Mivel nem volt jobb dolgom elindultam csak úgy az utcákon.
Leültem egy tó melletti kis dombra majd gyönyörködtem a lemenő nap fényében.

- gyönyörű nem igaz? - hallottam meg magam mögött egy rekedt hangot mire ijedten kaptam hátra a fejemet - nyugi csak én vagyok - mondta Ethan és leült mellém.

- igen, tényleg csodálatos - néztem én is a naplementét - de te hogy kerülsz ide? - felnevetett mire értetlenül néztem rá.

- Alapból ez a kedvenc helyem. Nem tudom hogy találtál ide de ez egy véletlen egybeesés. Tudod itt mindig látni lehet a felkelő és a lenyugvó napot - magyarázta halkan. Én meg csak néztem ahogy ajkai elnyílnak egymástól majd rám néz néha. Szemei gyönyörűen csillognak.

- És mért jöttél ide? - kérdezte. Nyeltem egy nagyot majd szólásra nyitottam a számat de egy hang sem jött ki a torkomon. A könnyeim megindultak. Nem akartam előtte megtörni de úgy látszik nem vált be.
Magához húzott majd álomba ringatott miközben altató és szép szavakat suttogott a fülembe. Ajkai néhol a bőrömhöz érnek. Majd arra leszek figyelmes hogy felemel és elvisz.

   ___________________________

Ethan:

Felemeltem és hazavittem. Nem érdekel hogy nem vagyunk jóba és az összes beszélgetésünk vita volt. Egyszerűen nem tudom mi van velem.
Aliyah már amikor feltűnt akkor is egy félénk kisgidának tűnt. Viszont amikor jobban megismertem láttam hogy nem is olyan visszahúzódó ami tetszik. Nagyon is. Másrészt ez a lány magán hordozza a világ problémáit. Aki kicsit is odafigyel az észreveheti.
Apró termete és hosszú fekete haja megbabonázott. Az alakja formás. Sovány de formás.

De nem szabad rá gondolnom. Hisz ott van nekem Rebecca. A barátnőm. Amiről ő persze nem tud.
De mit is beszélek? Neki semmi köze hozzám. Az előző jelenet csak egy kis segítség volt neki. Semmi több.

Otthon morogva ültem le a kanapéra.
Kelly észre is vette.

- Mi bajod? Hol voltál? - tette csípőre a kezét.

- valahol - morogtam.

- aha! Oké! De arra szeretnélek megkérni, hogy ne szólj Aliyahoz mert csak a baj van belőle. Ő nem ezt érdemli. Ő egy erős lány viszont segítségre van szüksége. Szóval ne csinálj hülyeséget - erre felnevettem. Kelly nem értette, de nem szóltam többet.

         _______________________

Black RomanceOnde histórias criam vida. Descubra agora