Black Romance

6.rész

_____________________

Aliyah:

Reggel gyötrő fejfájással ébredtem egy idegen szobában. Úgy éreztem ,mint akin párszor átment egy úthenger. Viszont ahogy tudatosult bennem, hogy hol is lehetek, ami sokkal fontosabb volt a másnaposság borzalmai. Körbenéztem. A szoba nem volt nagy, hasonló mint Kellyé de ez fiús volt. A szürke és a kék szín dominált legfőképp. Nem volt benne semmi extra de megnyugtattak ezek a színek. A földön néhány lemez és az ágy mellett egy matrac. Hol a francban lehetek? És akkor valaki belépett a szobába. Hirtelen felsikkantottam ugyanis ez a valaki nem más volt, mint Ethan. Félmeztelenül.
- Ethan! Mégis, hogy kerülsz ide? - kérdeztem és próbáltam nem a felsőtestét nézni.
- Neked is jó reggelt - motyogta - és, hogy mit keresek itt? Hmm, jó kérdés. Vajon mit kereshetek a saját szobámban? - mondta szarkasztikusan.
- Mi? Hogy ez a te..? És én mit keresek itt? Egy szál pólóban és egy bugyiban? - vörösödtem el. Nem, nem, az nem lehet.
- Inkább köszönd meg - mondta - és nyugi nem én öltöztettelek át hanem a húgom. Bottal se piszkálnálak - vetette oda a válla fölött majd kisétált. Kedves. Inkább fölkeltem majd keresni kezdtem a dolgaimat. Szédültem és a fejem is sajgott. Gratulálok Aliyah. Az első buliban már részegre ittad magad.
Mivel csak az estélyi ruhám volt ezért gondoltam, átmegyek Kelly szobájába valami rendes cuccért. Átosontam majd bezártam magam mögött az ajtót. Kelly az ágyon horkolt. Gyönyörű látvány volt, még a nyála is kicsordult. Ébresztgettem de csak morgott és nem kelt fel. A ruhásszekrényt nem találtam, csak egy fiókot telis-tele fehérneműkkel. Na ezzel sokra megyek. Visszamentem Ethan szobájába hátha ott találok valami használatót.
-Még mindig itt vagy? - szólalt meg egy hang a hátam mögül mire megugrottam.
- Hát ömm izé.. Kelly nem kel fel és nincs ruhám és gondoltam, hogy ömmm - kínosan álldogáltam mire Ethan a szekrénye felé indult. Nekem dobott egy pulcsit és egy gatyaszerű valamit.
- Köszönöm - mondtam hálásan.
- Nincsmit. Nem szeretném ha tovább egy szál bugyiban mászkálnál és így magamat is megkímélem a látványtól - vigyorgott. Seggfej.
- Hát tudod Mattias remélem nem hordozol leprát vagy ilyesmit!

- Nyugodj meg, nem vagyok leprás! - mosolygott amin én is elmosolyodtam. Miután kimentem, a fürdőbe vettem az irányt. Lemostam magamról a tegnapi sminket, hajamat felfogtam egy laza kontyba majd beálltam a tus alá. A forró víz kellemesen nyaldosta testem ezzel lemosva magamról az izzadságot. Kilépve megpillantottam magamat a párás tükörben. Arcom nyúzott volt, szemem alatt karikák éktelenkedtek. A mellem lapos volt mint egy deszka. Inkább belebújtam Ethan ruháiba és ösztönösen beleszagoltam. Mámorító illata volt a ruhának. A a pulcsi kétszer akkora volt mint én a gatyával együtt.
Inkább visszamentem Kelly szobájába.

- Kelly ! Kelj már fel - pofozgtattam mire megmozdult és lassan felült. Hagytam, hogy elkészüljön majd a kezembe nyomott két fejfájáscsillapítót egy pohár vízzel együtt. Gyorsan legúrítottam.
- Ezek Ethan ruhái? - kérdezte összehúzott szemöldökkel.
- Igen. Mert te nem voltál hajlandó felébredni és a szekrényben pedig csak fehérneműk voltak - magyaráztam mire felnevetett.
Gyorsan összekapkodtam a dolgaimat és hazamentem.

A szobámban ültem munkahelyeket keresve. Találtam is egy elég jól fizető állást egy közeli bárban a tengerparton. Ennél jobb nem is lehetne.
Tárcsáztam a számot majd egy csilingelő női hang szólt bele. Azt mondta menjek oda próbaidőre és majd eldönti. Boldog vagyok. Az életem kezd sínen lenni. Próbálom kizárni a gondolataimból apámat is viszont ez elég nehéz. A lábamat vizslattam melyen a karcolások és a hegek tisztán látszódtak. Gyűlöltem azt az embert. Apámat szeretem de ez az ember már nem az apám. Régen mikor anya még élt szeretett és törődött velem, és ahogy az évek múltak úgy tűnt el belőle az apám egykori énje. Gyűlölöm őt és magamat is amiért ott hagytam a sorsára.

             ____________________

Ethan:

Hazudtam neki. Igazából én öltöztettem át, de nem akartam félreértést. És láttam amit láttam. Aliyah teste tele volt foltokkal és hegekkel. Nem bírom elviselni azt a tudatot, hogy ezt magának csinálta. De mégis valami azt súgja, hogy más keze van ebben. Legszívesebben megölném azt aki ezt tette vele. Megrémít a tudat, hogy kötődést érzek a lány iránt. Hiszen nekem ott van a csodálatos barátnőm akit szeretek. Nem szabad közelebb engednem magamhoz Aliyaht.

Idegesen doboltam a lábammal az asztal alatt.

-Kicsim, minden rendben? - kérdezte anyám aggódóan.

- Persze anya,semmi baj - mosolyogtam rá.

- Hát jó - mondta - egyébként, ki volt az a kislány aki itt aludt? - érdeklődött. Hogyan látta meg?

- Ő Aliyah. Kelly barátnője.

- Nem is mesélt róla. Honnan jött? Vagy kik a szülei? - kérdezősködött

- Nem tudom anya. Szerintem ez nála elég komplikált dolog - magyaráztam.

- Értem - mondta miközben felállt - aztán vigyázz rá - erre majdnem kiköptem a kávét. Anya meg miről beszél? Hisz tudja mi van Beccaval.

Hirtelen Kelly robogott le a lépcsőn. Megkért, hogy vigyem el Aliyahoz. Szívesen belementem, legalább látom a lányt. Miket beszélek jézusom.
Hamar odaértünk a házhoz. Elég nagy volt és rendezett. Kiváncsi voltam úgyhogy bementem Kellyvel. Kiderült, hogy csak az egyik szoba az övé és azt bérli.
Kelly időközben elment kaját csinálni a konyhába szóval kettesben maradtam vele. Olyan esetlenül állt ott a pulcsimban ami hatalmas volt rá.

- Szóval honnan is jöttél? - kérdeztem mielőtt gondolkodtam volna

- Szerintem ehhez semmi közöd - motyogta én pedig idegesen felnevettem.

- Igazából szerintem van. A húgom legjobb barátnője vagy. Egy kicsit azért fura, hogy így betolakodtál közénk - vágtam hozzá durván

- Tudod mit Ethan? Kapd be! Nem muszáj elviselnetek engem. El is tűnhetek innen - háborodott fel

- Szívességet tennél - dobáltam hozzá a szavaimat. A szeme könnybe lábadt

- Rogadtul nem tudod ki vagyok és nem tudod miket éltem át! - kiabált szinte

- És érdekel itt valakit a nyomorod? - mondtam ki.

- Rohadj meg Ethan! Ne gyere közel hozzám. Hagyj békén! - kiabált

- Ezt az egyet szívesen teljesítem - montam gúnyosan. Aliyah kirohant a szobából mire Kelly visszajött értetlenül.

Basszameg. Elbasztam. Ezt akartam? Hogy eltűnjön? Hogy elmenjen? Rohadtul lekevernék magamnak két pofont. Ezt nem tudom helyrerakni. Gyűlöl.

Gyűlöl.

És ez nekem miért fáj ennyire?

Heey. Bocsi hogy sokáig nem írtam de nem volt ötletem, se inspirációm. De mostantól gyakrabban lesznek részek!

___________________