Prológus

376 10 0
                                    

Ismét nekem kell elvégeznem apám piszkos munkáját. Több száz embere van a cégben,de mégis nekem kell ezt végigcsinálnom. Jobban szeretem elvégezni az előre megtervezett feladatokat,de ez túl hosszú folyamat. Tudni kell rólam,hogy nem szeretem azt amikor a számításaim nem úgy mennek ahogy én akarom.

-Mit kell ezen túl dramatizálni.-megzavarja a gondolatmenetem Ruggero.-Ez csak egy pár napos meló,végülis lehet hogy nem is néz ki olyan rosszul a csaj.-húzza félmosolyra a száját. Ruggero mindíg is egy eléggé perverz személyiségű ember volt,és ez nem változott most sem. Ruggero az egyetlen barátom akiben teljes mértékben megbízok. Ő volt az aki mindíg kisegített a bajból ami kölcsönös ,megpersze sok mindent együtt éltünk meg. Mára úgy tekintek rá mint a testvéremre,és ráadásul a munkatársam úgyhogy nincsen olyan nap amikor ne találkoznánk.
Erről jut eszembe..nem is beszéltem a munkámról. Erről sosem szerettem sokat beszélni,de szeretem ezt csinálni. Kém vagyok,és az a feladatom,hogy segítsek másoknak,vagy esetleg gátoljam őket. Ez az apámtól függ. Ő írányítja a céget és aki ellent mond neki,az életét kockáztatja. Higgyétek el nem viccelek. A feladatom az,hogy apám ellenségének a legértékesebb nyakláncát kell elhoznom. Ez még egyszerűnek tűnik,mert csak el kell vennem és kész. Na ez az amiben tévedtek. Nem említettem azt,hogy apám ősellensége a Stoessel család. Soha nem beszélt apám róluk,csak annyit tudok róluk,hogy ők is kémek,csak ők a jó célt szolgálják. Egy szem lányuk van akit a naptól is óvnak,és mindent megkap amit csak akar. Ezek alapján azt szűrtem le,hogy egy hisztis, elkényeztetett lány lehet. (most szépen fogalmaztam)
-Hagyjál már a hülyeségeiddel Ruggero! Különben is mit akarsz kezdeni egy hisztis lánnyal?! Hozzád nem olyan való.-mondtam rezzenéstelen arccal,miközben lelkileg próbáltam felkészülni a kínszenvedésre.
-Én azért akkor is kiváncsi vagyok,hogy milyen a csaj!- elnevette magát,mire meghalottam a lenti kocsi dudáját.
-Készen állsz az új feladatra?-kérdezte,mikor a duda ismét megszólalt.
-Vágjunk bele

Sziasztok! Tudom eléggé rövid lett a prológus,de nem szeretnék sok mindent leírni,hiszen szépen,lassan sokat megtudhattok a történetről és a szereplőkről❤Remélem elnyertem a tetszéseteket és velem tartotok majd!❤ Ha tetszett,kérlek 🌟-atok és írjátok meg kommentben a véleményeteket.❤

Puszi: ~Író

Váratlan Érzelem /Jortini ff. Where stories live. Discover now