TRY AGAIN ♡ changlix ✓

X.

2018. május 11.

Felix előző este elkérte Woojintől Jeongin telefonszámát. Utóbbi az érdeklődést furcsálva fogadta, de nem foglalkozott vele túlzottan, megadta inkább a fiúnak, amit megtudakolt.
Ez áldás volt-e vagy átok? A kettő között.

Reggel Felix ijedten pillantott a kapuban ácsorgó fiúra. Nem emlékezett rá, valamikor is megadta lakcímét Jeongnak, aztán eszébe jutott, a másik egy hacker, így félre is tette a kérdéseit, megpróbálva nyugodt maradni. Ez aligha ment neki. Izgatott volt, a gyomra, mintha csak az előbb szállt volna le a hullámvasútról, forgott. Úgy érezte, minden kérdésére választ kaphat, elérkezett a célhoz, innen már csak jobb lesz.

A fiatalabb azonban nem egy lezáró hírt közölt, sokkal inkább egy olyat, melytől egy új korszak kezdődött mindenki életében, aki tartotta a kapcsolatot a középiskolással. Lábai földbe gyökereztek, szédült, viszont most már nem az izgalomtól, és csak egyre hajtogatta magában, hogy az nem lehet, ő nem csinált semmi rosszat.

A világ összeesküdött ellene, így gondolta. Annak sem tudott örülni, amikor kiderült, elmarad az első óra, így a témazáró is. Csak mogorván meredt maga elé, a jövőn merengve. Még mindig félt Jeongin szavaitól, a bőre libabőrös lett, valahányszor felidézte azokat.

Amikor Changbin írt neki, szíve gyorsabban dobogott, de sejtette, a mostani helyzetben még legjobb barátját is el kell felejtenie, hiába ígérte meg Channak, hogy megvédi Bint. Az akkori meglátása szerint ez volt a legbiztonságosabb a másik számára. Aztán jött a kérlelés Changbin részéről, melynek nem tudott ellenállni, így egy sajátos módszerrel "kiszabadította" a fiút az órájáról.

Az idősebb hálálkodott, hősnek nevezte Felixet, viszont ő pár mormogáson és sóhajon kívül nem felelt egyébbel.

— Na jó. Mi a fene van veled? — Changbin a park közepén kérdőre vonta a fiatalabbat, aki csak szomorúan pislogott Binre, most már tekintetében a bűntudat volt megfigyelhető. Szerencséjükre nem volt hallótávolságon belül senki.

— Changbin. — Felix szépen, tisztán ejtette ki a nevet, mintha ez lenne az utolsó alkalom, hogy megteheti. — Mondtam, hogy kérdeznem kell valamit. — Barátja biccentett. Az ausztráliai elhallgatott, a lábait nézte.

— Felix, megijesztesz. — A magasabb felemelte a másik állát, ami nedves volt a könnyektől, ahogy Felix egész arca is.

— Te mit tennél, ha kiderülne, hogy valaki meg akar ölni engem? — Bin szemei hatalmasra tágultak. — Mit tennél, Changbin?

— Megvédenélek. — Teljesen nem tisztázódott benne a kérdés, a sokk gátolta ennek tökéletes eljutását agyáig. — Megvédelek bárkitől, aki bántani mer. Hallod, Felix? Én mindig itt leszek neked — ölelte át a vékony testet, biztatva, minden gondját adja át neki.