Szerethetlek?

5. fejezet

Alkohol fedte homály telepszik a gondolataimra. Tekintetében elveszek. Ahogy néz rám a mozdulatai annyira kívánatosak. Kezét a combomra vezeti, lassan simogatva egyre feljebb. Halk nyögés hagyja el a torkomat mikor megérinti éledező férfiasságomat. Arcom vörös, habár nem tudom miért a szégyenérzettől, az alkoholtól vagy a vágytól. Vágyakozok a közelségére, az érintésekre a csókokra. Nem húzódok el tőle. Egyik karját derekamra teszi hogy ezáltal közelebb húzzon magához, érzem meleg lélegzetét az ajkaimon. Tekintetünk összekapcsolódik. Gyomromban furcsa érzés gyülekezik. Ez az érzés nem jó, idegessé tesz. Ajkait ajkaimra tapassza nyelvével bejutást kérve számba. Kéz ami eddig férfiasságom simogatta most a nyakamra kerül ezáltal jobban elmélyítve csókunkat.

Édes és alkohol íze van csókunknak. Mikor pár pillanatra elszakadunk egymástól hogy levegőhöz jussunk ismét arcára pillantok mely tele van vágyakozással. Megijedek. Mégis mit csinálok? Nem helyes amit teszek és valójában én nem erre vágyom. Jobban mondva bármennyire is elfojtottam magamban vágyok Rá. Jungkookra.

- Taehyung...

Ellököm magamtól. Kérdően néz rám. Idegességem fokozódik, ahogy ismét közeledik. Kezével lágyan megsimítja a karomat.

- Baj van? – mosolyog rám

- Én csak... nem tudom, ez nem helyes

- Mi a nem helyes? Mind ketten akarjuk.

- Részegek vagyunk – vágom rá és már kelnék is felfelé hogy inkább elmeneküljek közeléből. Hiba volt. Visszaránt egyenesen az ölébe.

Újabb csókot lop melybe most nem simulok bele olyan készségesen. Ez az egész hogy itt vagyok vele mind ennek a hülye estének köszönhető és a sok alkoholnak.

Hazugság.

Pár perccel ezelőtt...

Este összejöttünk RM nyaralójában a tó mellett. Ijesztő volt, ahogy fák körbe ölelték de mégis megvolt a maga bája. Mindig itt rendezi a bulijait távol van a kíváncsiskodok szemektől. Sokukkal már találkoztam korábban is a munkahelyen de van pár külsős is. Elsőnek picit feszengünk majd lassan oldódni kezd a hangulat. Egyre csak döntöm le az újabb és újabb pohár italt. Jungkook mellém ül, helyzetem ez miatt csak rosszabbodik. Bármennyire is szerettem volna barátja lenni a szívem nyughatatlan. Ugyan úgy beszél hozzám ahogy eddig. Ami változik folyamatosan, aki változik az én és a gondolataim,viselkedésem. Egyik pillanatban teljesen jól vagyok a közelségében a következőben meg egész testemen forróság önti el. Mellénk telepszik egy lány, ugyanis a férfiak igénylik a hölgyek társaságát. Már aki. Teljesen jól lennék ha csak Ő lenne itt. Ez a lány kinek nevére sem emlékszem, mert annyira nem érdekelt. Megérkezett és rögtön Jungkookra tapadt mint egy pióca. És ő mit csinált? Semmit, kedves volt, nevetgélt.

Újabb pohár ital gurítok le a torkomon.

A ribanc magára vonja Jungkook figyelmét azzal hogy picit szédül menjen ki vele levegőzni. Persze hogy megteszi. Itt hagy engem. „Megbocsájtasz egy pillanatra?" Mosolyogtam és bólintottam.

Újabb pohár ital.

Már 5 egész perce kinn vannak nem mintha számolnám, csak pont előttem van az óra.

- Leülhetek hozzád? – jelenik meg előttem egy alak, feltekintek rá, hogy megtudjam ki takarja el a kilátásomat az órára. Taehyung az. Bólintok. Egész közel ül le hozzám. Észrevétlenül arrébb húzódok ahogy egy újabb pohár italért nyúlok.