Not Again.../Ziam Mayne/

22. Fejezet

- Szeretlek ès sajnàlom, nem akartalak eltolni magamtòl. Meg tudsz bocsà..., itt szava megakadt amikor èszrevete, hogy az arcom tiszta vörös.
- Velled meg mi törtènt?, kèrdezte azzal az aggòdò tekintetèvel, majd megèrintette a nagy piros rèszt az arcomon.
- Hosszù törtènet, inkàbb menjünk be., kezdtem el huzni a kèzet majd a szobàmba leültünk az àgyra ès elkeztem neki mesèlni minden, Nail-t is.
- Te irtò nagy idiòta vagy Zayn.
- Nem gondolkodtam, sajnàlom., hajtotam le fejem de ö megfogta az àlam ès nem engedte el.
- Ne töllem kèrj bocsànatot. Inkàbb Louis- tòl kèn.
- Tudom, de te tudnàl mèg egy ilyen emberrel  együt èlni. Mint èn??
-Mirre akarsz kilyukadni?, szù szà Zayn menni fog, nyogi.
- Leszel a baràtom?
- Igen ès igen., ugrot a nyakamba ès mivel mind a ketten màr àltunk ezèrt el is estünk. Nagy nevetès közepedte kisebb nagyobb sikerrel fel is àlltunk.
- Szeretlek., csokòltam meg èrzèkien.
- Èn ís szeretlek Zayn., mondta majd ùjra megcsokolt ès az àgy felè kezdett nyomni, nem, nem megy. Ha most elkezdjük ugyan azt fogom csinàlni vele amit Louis-al. Nem akarom megsèrteni se fizikàlisan se mentàlisan.
Kibùjtam az ölelèsèböl majd homlokàra adtam egy puszit.
- Mit csinàljak vacsira?, làtszot rajta, hogy csalòdot de nem bànthatom meg.
- Èn tèged kèrlek vacsoràra., monda majd ujra elkezdet csokolni, de most nem szorakozott sokat azonal az àgyra tolt ès lenyomott. Levette a polòmat.
-Ùr isten milyen jò hasad van mèg mindig. Annyira imàdom., simítot vègig az ègèsz hasamon.
- Nem kène ezt csinàlnunk., mondam halkan de ùgy, hogy mègis meghalja.
- De igen kène.

Sziasztok, suli idöben ilyen nagyobb rèszekkel fogok jönni ( ha minden jòl jön össze) mert van egy jo pàr idöm a buszon. Kèrdès: legyen +18 as rèsz????