Elfojtott emlékek 《Larry Stylinson》 Befejezett

10th

Egy ilyen helyen, csinálni... nagyon kínos. Mégis... valahogy annyira jó érzés. Hazz nagyon ügyes. Ahogy a nagy kezei hozzámérnek, menten elolvadok. Elmentem.

- Hah, Ez gyors volt!- nézett a szemembe és önelégülten vigyorgott.

- Miattad! Valahogy... nagyon jó vagy ebben. - a fejem tiszta vörös. Ahogy hátrafordultam felé és ránéztem, meglepődést láttam az arcán. Egy kissé lejjebb vittem a tekintetem az előttem álló férfin.

- Huh, te is kemény vagy!- szóltam hozzá.

- Akkor miért nem segítesz rajtam te magad?- kérdezte.

Letérdeltem elé, kigomboltam nadrágján a gombot és lehúztam a sliccét. Hatalmas férfiasságát a számba vettem. Nem telt sok időbe míg elélvezett.

- Miért nem megyünk inkább haza és folytatjuk ott? –kérdezte tőlem.

- Akkor most menjünk hozzám. - vetettem fel az ötletet.

- Jó, menyünk!

Együtt léptünk ki a férfi WC-ből. Sokkosan vettem észre, hogy a bemenetelünkkor üres biliárdterem most szinte tele van. Kézen fogva rohantunk ki a teremből. Szerencsére a ház ahol élek nincs túl messze, szinte végig futottunk. Alig tudtuk kivárni, hogy bejussunk a lakásomba. Szenvedélyes csókok közepette vetkőztünk le és feküdtünk az ágyba. Hazz óvatosan tágított ki, majd betette szerszámát.

- J-jól vagy Lou? Nem fáj nagyon?

- N-ne..m- beszélni sem tudtam rendesen.

Sex közben hevesen csókoltuk egymást. Véznának mondható karjaimmal kapaszkodtam H nyakába. Úgy mintha az életem függne tőle. Hamar elélveztem. Nem sokkal utánam, ő is. Most nem bennem ment el. Így viszont olyan lett a lepedő. Nem azért, nem bánom. Egymást ölelve aludtunk el. Nem vagyok hozzászokva, hogy bármit vagy bárkit is ölelgessek álmomban, így hamar lecsúszott róla a kezem, viszont ő egész éjjel a karjaiban tartott. – Hogy lehet egy heteró srác ennyire szenvedélyes egy másik sráccal? – jutott eszembe a dolog, hogy előttem még nem volt más fiúval. - Vagy mégis? Nem... azt biztosan elmondta volna. – gondoltam magamat bíztatva. - Majd holnap megkérdezem tőle.