the broken hearts club

hatodik 💧

Nem kapálózok. Hagyom, hogy testem elnyelje a mélység. Szemeim szépen, lassan lehunyom. Felkészültem. Nincs már miért maradnom. A nagyapám, akivel igazán megértettük egymást meghalt. Egy hete. A lány, akit pedig úgy szerettem, akivel az életem terveztem ma elhagyott engem. Azt mondta nem szeret s neki ez nem megy tovább. De én nem tudok nélküle mit kezdeni. Így inkább itt hagyom ezt a poklot. Mert nélkülük nekem ez már az.

Érzem, hogy a levegő elfogy a tüdőmből és testem rángatózni kezd, hogy a felszínre jusson, de minden erőmmel ellen állok.

De valaki megragadja a karomat és kiránt. Prüszkölök és ismét kapok levegőt. A parton ülök és valaki erősen szorít.

-Baszki, haver. Te megőrültél! Mi lett volna, ha nem jövök? - üvölt velem James.

-Megfulladok.

-Kurva vicces vagy.

-Te ezt nem érted.

-De. Nagyon is értem. Hiányzik a nagyapád O pedig szakított veled. Rád járt a rúd, ez tény. De nem megoldás a kibaszott halál. Talán még visszahódíthatod. A nagyapádnak pedig csodaszép élete volt. Hidd el, ha valaki, én tudom milyen, amikor hirtelen az egész világod feborul, de éppen én mondom neked, hogy van belőle kiút.

-Azt mondta nem érdeklem. S így újra láthatom őt.

-Láttunk már ilyet. Olivia szeszélyes. Nem tudhatod mit akar igazán. Talán még ő sem tudja igazán. Az öreget pedig majd mikor eljön az idő látod majd.

-Ne mond el a szüleimnek.

-Nem mondom. De ígérd meg, hogy nem csinálsz ekkora faszságot legközelebb. - csak bólintottam egyet.

James megpaskolja a hátam majd segít feltápászkodni. Hazafelé indulunk, de egyikünk se szólal meg. Én az elmúlt perceken agyalok. Csak pár másodperc kellett volna még. A víz olyan csendes és hívogató volt.

Mikor hazaérünk lepacsizunk és ő hazamegy. Én pedig be a házunkban. Amint belépek anya letámad a kérdéseivel.

-Nincs baj anya. Csak Jamessel ökörködtünk és bedobott a vízbe. Megyek lezuhanyzom - puszit nyomok az arcára és felsietek.

Azonnal a zuhany alá állok. Mintha csak a vízben tudnék gondolkodni. Azon agyalok legközelebb hol kellene próbálkoznom. Hol nem találnának rám? Mi lenne a tökéletes hely? Megfogadom, hogy ha végzek, utánanézek a neten.

Magam köré csavarok egy törölközőt, majd a szobámba megyek. Felkapok egy tiszta alsót és leülök az ágyra. Elindítom a gépet és megnézem a közeli tavak, folyók helyeit. Összevetem az összes helyszínt. A legjobbat szeretném megtalálni.

Egy óra keresgélés után meg is találom a legmegfelelőbbet. Bár egy kicsit messze van, de elég eldugott. Egy erdő mélyén van. Tiszta a tó és éppen elég mély. A környezet csodálatos. A hely egyszerűen tökéletes. Minden más ablakot bezárok csak az marad és a facebook. De az szinte mindig ott van.

Elkezdek tervezgetni. A suli utolsó hetének péntekén csinálnám meg. Aznap mindenki buliba megy így nem hiányolna senki. Hagynék itthon egy búcsúlevelet, amiben leírom, hol találnak. Elbúcsúzom a szüleimtől, Jamestől s bocsánatot kérek tőlük. Írok egy levelet O-nak is. Megnyugtatom, hogy nem az ő hibája. És elmondom mennyire szeretem.
Minden tökéletes.

Éppen lezártam volna a gépet, mikor megrezzent. James üzent facebookon. Megkérdezte minden rendben-e. Nem J, nincs semmi sem rendben. De rendben lesz. Hamarosan.
Mielőtt lezártam volna a gépet megpillantottam egy zárt csoportot.

-The Broken hearts club - olvastam fel a nevét. Rákattintottam. A leírás szinte azonnal magával ragadott. S azt hiszem a még reménykedő részem, ami eddig téliálmot aludt átvette az irányítást rákattitntott a jelentkezés gombra. Nem tudtam már visszafordítani.

White Rose jóváhagyta a jelentkezésedet.

Hatan voltunk összesen. Mind egy fedőnévvel, ami nekünk talán jelentett valamit. Nem tudom mit vártam a csoportól. Talán ez volt az utolsó segélykiáltásom. Talán reménykedtem, hogy van kiút a gödörből. Úgy éreztem mintha megtaláltam volna az embereket, akik kihúznak a mélyből.

🌹🌙🌷🌈🌻💧

Szép napot, kedves olvasók!

Nos, a bemutatkozások végéhez érkeztünk. Mint már gondolom szemet szúrt, a fejezetek szemszögei eltérőek voltak. Minden rész elején, egészen pontosan a cím mellett található egy apró emotikon, ami jelöli, hogy a fejezet éppen kinek a szemszögéből íródik, mivel a karakterek valódi nevei nem csak egymás számára, de egyelőre a ti számotokra is rejtettek.
Csak gondoltam jobb ezt az elején elmondani, mielőtt a dolgok bonyolultabbra fordulnak.

Hogy tetszettek a rövid háttér történetek? Minden karakter múltjából, jelenjéből kaphattunk egy apró betekintést. Ti melyikük kalandjaira vagytok a legkiváncsiabbak? Számotokra eddig ki a legszimpatikusabb?

Remélem velem tartotok a továbbiakban is! 🖤

🌹🌙🌷🌈🌻💧