A boszorkány és a vérfarkas 3 - Az Alfák Alfája

5. rész

Gyűlölettel néztem a földön fekvő Ősiekre és az anyámra. Hazudtak nekem egész életemben. Elég volt. Mostantól én irányítom az életemet.

- Emily mit csináltál? - kérdezte Lydia

- Hazudtak nekem - néztem dühösen a Benshee-re

- Ez nem mentség arra, hogy kiüsd őket - lépett mellé Stiles is

- Mit tennél, ha kiderülne, hogy megváltoztatták az emlékeidet a gyerekkorodból. Csak azért, hogy ne emlékezz az apádra. Ráadásul elfelejtették megemlíteni, hogy a nagyapád Mikael Mikaelson és hogy a nagybátyáid és a nagynénéid Ősi vámpírok, akik meg akartak ölni.

- Emily - lépett elém apa - Tudjuk, hogy megbántottak és dühös vagy rájuk, de ezzel majd később foglalkozunk. Én most csak boldog vagyok, hogy a lányom újra itt van és egészséges.

- Jaj apu - borultam a nyakába

- Velük mit tettél? - kérdezte Davina Kol teste mellett térdelve

- Nem lesz semmi bajuk. Pár perc és magukhoz térnek - feleltem

Így is lett. Kissé morogva tértek magukhoz. De furcsa volt, mert azt hittem majd nekem ugranak, de nem tették. Még csak nem is néztek rám dühösen.

- Emily - szólított meg Elijah - Tudjuk, hogy dühös vagy, amiért nem árultuk el, hogy a családunk tagja vagy. De megvolt rá az okunk. A családunkon kívül senki nem tudta, hogy Mikaelson vagy. Biztonságban voltál. Csupán ezért titkolóztunk előtted, mert mindennél jobban szeretünk és meg akarunk védeni.

- Ugyanezt teszed te is. Megvéded, akiket szeretsz - szólalt meg Rebekah - Nekünk is fájt, hogy nem mondhattuk el neked.

- Úgy kellett megvédenünk téged, hogy ne leplezzük le magunkat sem az ellenségeink előtt, sem előtted - vette át a szót Kol

- Úgy tanítottalak, hogy ne tűnjön fel neked, hogy szinte minden varázsige a véredben van. Elhitettem veled, hogy én tanítottalak, miközben te magadtól jöttél rá mindenre - mondta Freya

- Sosem akartalak megölni - szólalt meg most Klaus - Életemben nem hittem volna, hogy a testvéreimen kívül lesz olyan ember a világon, akiért az életemet áldoznám. Te is tudod, hogy szeretek élni. De lettek egyből hárman is. Emily, Penny és Hope - nézett rám majd a lányára - Az én ötletem volt, hogy ne tudj róla. Én kértem anyádat, hogy soha ne mondja el, hogy Mikael a nagyapád.

- Ha nem akartál megölni, akkor miért akartál feláldozni?

- A látszat kedvéért - felelte - Azt akartam, hogy Stefan és Damon azt higgye meg foglak ölni. Így megvédtek téged Mikaeltől és sok ellenségemtől. Tudtam, hogy nem kell megölnöm a hasonmást, hogy felszabadítsam magamban a farkast. Csupán a véred kellett. Amit két nappal korábban meg is szereztem a kórházból.

- Te egy nagyképű, manipulatív szemétláda vagy - mondtam - De ezért szeretlek - tettem hozzá vigyorogva

Ezután köszöntöttem mindenkit. Davina nyakába például visítva ugrottam. Miután mindenki üdvözölt. Elmondták mire jutottak. Én is elmondtam, hogy mit láttam akkor. Sokat nem tudtam segíteni nekik.

- És amikor a nyakláncban voltál? Történt valami? - kérdezte Davina

- Találkoztam a Nagyival - sóhajtottam - Elmesélte, hogyan találkozott Mikaellel.

- Ennyi? - kérdezte most Klaus

- Ezenkívül figyelmeztetett, hogy vigyázzak valakire - mondtam, de nem néztem Derekre