8. rész

62 8 1
                                    

Taehyung és Hoseok a városba sétáltak, és Taehyung minden percét élvezte a kis kiruccanásoknak. Minden egyes kis dolgot úgy szemlélt, mintha az a világ legnagyobb találmánya lenne, ami megmosolyogtatta Hoseok-ot, rendkívül aranyosnak találta, ahogy Taehyung gyermeki ártatlansággal csodálkozik rá a világra, és belegondolt, hogy ő ezeket a dolgokat eddig teljesen alapvetőnek vette, és ez a séta ráébresztette, hogy a kedves telefonja, számítógépe, kávéfőzője, vagy zenelejátszója mégsem olyan alapvető, mint amilyennek addig képzelte. 

- Hoseok, nézd, könyveket árulnak - csillant fel egyszer csak Taehyung szeme, és egy kicsi könyvesbolt felé vette az irányt, Hoseok pedig megpróbált tartani vele az iramot. Taehyung már egy könyvet lapozgatott, amikor a fiú utolérte.

- Hé, nem akarlak elhagyni, szóval megtennéd, hogy nem rohansz el csak úgy. Nem vagyok én olyan fiatal, hogy utánad szaladgáljak - mondta az idősebb tettetett haraggal, de a hangján és a szemein érezhető volt, hogy belül mosolyog. 

- Bocsánat, de egyszerűen muszáj volt. Milyen gyönyörű könyvek vannak itt, Hoseok. Annyira szépek. Nálunk egyáltalán nem ilyen szépek. - Taehyung szeme csillogott, egyszerűen lélegzetelállító látványt nyújtott, ahogy hatalmas mosollyal keresgélte a könyvek között az szebbnél szebb darabokat, Hoseok nem tudta róla levenni a szemét egy pillanatra sem. 

- Tetszik valamelyik? Válasz egyet, és ha szeretnéd, a tied - mondta, Taehyung pedig még boldogabb lett.

- Komolyan? Tényleg választhatok? - 

- Persze - a fiatalabb fiú még nagyobb örömmel és lelkesedéssel kezdte el keresni a rengeteg könyv közül azt, amelyiket szeretné. Végül fél órányi keresgélés után Hoseok elé állt egy óriási mosollyal és átnyújtotta a választott könyvet.

- Ezt szeretném - Hoseok átvette a könyvet, megnézte a borítót, és elmosolyodott.

- Rómeó és Júlia? Komolyan képes voltál egy ilyen sablonos sztorit kiválasztani? - kérdezte, Taehyung pedig csak megrázta a fejét.

- Lehet, hogy sablonos, de ez a kedvencem. És olyan szép ez a könyv. Ezt szeretném, Hoseok, kérleeek~ - kérlelte aranyos hangon az idősebbet, aki természetesen beadta a derekát. 

- Rendben, persze, megkapod - Taehyung örömében ugrálni tudott volna. Miután fizettek és folytatták a sétát a fiatalabb folyamatosan a kezében szorongatott könyvet olvasgatta.

- Még mindig nem hiszem el, hogy a legsablonosabb szerelmes könyvet választottad - kuncogott Hoseok.

- Hoseok, te hiszel a szerelemben? - kérdezte Taehyung és Hoseok szemeibe nézett. - A bátyám szerint nincs olyasmi a világon, hogy szerelem, de én szeretném hinni, hogy igaz az, ami a könyvekben le van írva. Hogy a szerelem olyan érzés, amiért halna is az ember. Szerinted létezik? - Hoseok csak elmosolyodott. Taehying gyönyörű arcát nézte, aki olyan komolyan, mégis gyermekien nézett rá egy ilyen kérdés után.

- Szerintem létezik. De ezt magadnak kell kiderítened, Taehyung - mondta, majd mosolyogva továbbindult.

~~~

Sziasztok <3 Itt is lenne a következő rész, remélem, tetszett ^^ Kommenteljetek bátran, nagyon sokat jelentene ^^
Megtaláltok engem és ezt a sztorit Instagramon is @/my21stcenturyprince néven. További szép napot és találkozunk a következő részben~

My 21st Century Prince - Hungarian VHope StoryOnde histórias criam vida. Descubra agora