10. rész

100 10 3
                                    

A vacsora és az este hátralévő része teljes békében telt, majd mindenki visszavonult a szobájába. Seokjin hamar lefeküdt, Yoongi és Jimin a kihúzott kanapén feküdtek összebújva és valami nyálas, romantikus filmet néztek természetesen Jimin kedvéért, de igazából Yoongi sem bánta egyáltalán. Taehyung Hoseok ágyán ült a szobában egy fehér, kissé túlméretezett pólóban és rövidnadrágban, és várta, hogy a fiú visszaérjen a zuhanyból. Pár perc múlva már nyílt is az ajtó és egy vizes hajú Hoseok lépett be rajta egy szürke pólóban és egy hozzá illő szürke rövidnadrágban, és Taehyung megállapította, hogy így pizsamában is ugyanolyan jóképű, mint eddig.

- Azt hittem, már alszol. Fárasztó napod lehetett. - mondta Hoseok egy kedves mosollyal, Taehyung pedig szintén rámosolyogott.

- Hát, nem volt egyszerű, az biztos. De élvezem, hogy itt lehetek. - 

- Igazán? Milyen a kor, amiből jöttetek? Jesszus, ez a kérdés nagyon hülyén hangzott - nevette el magát az idősebb, és bebújt a pihe-puha takaróba a matracon, ami az ágy mellé volt letéve.

- A kor, amiből jöttünk? Hát, szerintem szörnyű. Főleg egy nemesi család fiának. Megmondják, mit, mikor, hogyan csináljak, és nem hagynak olvasni. Ha olvasni akarok, el kell bújnom valahová, ami elég nehéz, mert az egész palota tele van személyzettel, akik minden pillanatban azt lesik, merre vagyok, és nincs-e szükségem bármire. És most a bátyám még azt is akarja, hogy feleségül vegyek valakit, akit nem is ismerek még. - Taehyung nem is tudta igazából, miért mondja el ezeket egy idegennek, akit egy napja ismer, de valahogy úgy érezte, megbízhat benne.

- A bátyád ennyire irányítani akar? - kérdezte Hoseok halkan.

- Tudom, hogy csak jót akar, de nem értem, miért ennyire fontos neki az, hogy összeházasodjak valakivel. De mindegy. Majd valahogy megszököm az esküvőről, ha mást nem tehetek ellene. - kuncogott a fiatalabb, majd folytatta. - És mi van veled? Hogyhogy a barátaiddal élsz? - Taehyung Hoseok felé fordította a fejét, akin most nem ragyogott ott szépséges mosolya.

- Nos, a szüleim nem voltak valami szülőnek valók. Nem akartam egy olyan helyen maradni, ahol nem fogadtak el annak, aki vagyok. Nem fogadták el az igazi Hoseok-ot - 

- És... milyen az igazi Hoseok? - kérdezte Taehyung zakatoló szívvel. Nem értette, miért ver ilyen hevesen már talán a könyvesbolt óta, de megpróbált nem tudomást venni róla.

- Milyen az igazi Hoseok? Talán még magam sem tudom teljesen - Hoseok ajkai újra mosolyra húzódtak. - Elárulhatok valamit? - kérdezte, Taehyung pedig bólintott. - Úgy érzem, mintha már évek óta ismernélek. Tudom, butaság, de ezt érzem. - a fiatalabb érezte, hogy arca egyre melegebb lesz. Ő is ugyanezt érezte, de nem merte kimondani. De Hoseok kimondta. Talán az egész világegyetemben csak Jung Hoseok volt az az ember, aki ilyesmit ki mert mondani. Taehyung nem válaszolt semmit, csak lassan lehunyta szemét és Hoseok szavain gondolkodva aludt el.

~~~

Sziasztok <3 Itt is lenne a következő rész, remélem, tetszett ^^ Kommenteljetek bátran, nagyon sokat jelentene ^^
Megtaláltok engem és ezt a sztorit Instagramon is @/my21stcenturyprince néven. További szép napot és találkozunk a következő részben~

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Jul 07, 2018 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

My 21st Century Prince - Hungarian VHope StoryDonde viven las historias. Descúbrelo ahora