3. Fejezet

178 6 1
                                    

Lena mindig is imádott a bázison lenni, szinte minden szabadidejét ott töltötte. Most is a pilótafülkében ücsörgött és a műszereket ellenőrizte. A távolból Max és Gina figyelték a lány ténykedését.

- Szóval ő lenne Thomas lánya? - tette fel a kérdést Gina a mellette álló szerelőnek.
- Ő bizony. A legjobb az egészben az, hogy a megszólalásig hasonlít rá. Minden tekintetben. - válaszolt mosolyogva Max. - Pontosan olyan precízséggel, tudással és hozzáértéssel bánik a helikopterrel, mint ahogyan annak idején az apja.
- Egészen hihetetlen, hogy Thomas nem halt meg akkor a bánya robbanásakor, amikor mind azt hittük. A szívünk szakadt meg érte. - jegyezte meg a volt pilótanő, aki az újdonsült pilóták mentoraként jött vissza a légimentőbázisra. Majd egy kósza gondolat suhant át az agyán. - Te Max, akkor mi egy üres koporsót temettünk?
- Pontosan így van Aigner kisasszony. - lépett mögéjük Dr. Fraser papírokkal a kezében.

Gina meglepetten fordult hátra a hang hallatán. Ugyanis egy régen látott barátnője hangját vélte felfedezni benne.

- Na ne, ezt most nem mondod komolyan... - kerekedett ki Gina szeme a magas fiatal nő láttán. - Gwen, te vagy az?
- Én bizony. - húzódott széles mosolyra a helyettes bázisfőnök szája, miközben átölelte barátnőjét. - Túl sok volt már az FBI és a CIA, így egy pár hónappal ezelőtt felmondtam mindkét helyen és úgy döntöttem, hogy csakis Németországra koncentrálok ezentúl, illetve erre a régióra.
- Autópályarendőr azért maradtál ugye? - tette fel az újabb kérdést Gina azután, hogy kibontakoztak egymás öleléséből.
- Ahhoz anyám is ragaszkodott, nemcsak én. Örült neki anno, hogy egyáltalán újra idetoltam a képem Európába és nem akar megint pár évre elveszteni. Ami meg Thomas-t illeti, valóban üres koporsó került a földbe, így nem ártana megszüntetni azt a jelképes sírt.
- Már intézkedtem ezügyben doktornő. - csatlakozott a társasághoz Höppler úr. - Osztom a véleményét arról, hogy már teljesen felesleges. Kérem, az önnél lévő papírokat legyen szíves kitöltetni Aigner kisasszonnyal, hogy hivatalosan is elismerjék mentornak. Nem akarok felesleges jogi köröket tenni, mert feketén dolgoztatjuk.
- Igaza van Höppler úr. Gina kérlek akkor olvasd át ezeket és írd is alá őket. -
nyújtott át egy papírköteget Gwen a mentorasszonynak.
- Rendben, azonnal nekilátok.
- Várjon még egy pillanatot kisasszony, feltételezem meg szeretné ismerni a jelenlegi csapatokat. -
jutott eszébe a bázisfőnöknek hirtelen.
- Akkor talán kezdjük Lena-val. -
javasolta Max. - Biztosan örülne annak, ha az apja egy volt kolléganőjét megismerhetné.
- Remek ötlet. Nem is zavarom magukat tovább. -
azzal Höppler visszasétált a bázis épületébe.

Eközben Lena végzett is a műszerek csekkolásával és érdeklődve figyelte azt a hármast, ami a mentőhelikopter felé közeledett.

- Lena, ő itt Gina Aigner, a bázis korábbi női pilótája. - mutatta be a barna vállig érő hajú nőt Dr. Fraser. - Ő lesz a pilóták képzője, mentora. Minden felmerülő kérdéssel őt kell majd megkeresni. Gina, ő pedig itt Lena Wächter, Thomas egyetlen gyönyörű leánya, aki jelenleg a legjobb pilótánk.
-  Nagyon örvendek Lena. -
fogott kezet a helikopterből kimászó lánnyal Gina. - Szólíts nyugodtan Gina-nak. Valóban igaza van Max-nak abban, hogy elképesztően hasonlítasz az apádra.
- Én szintúgy örülök Gina. Apu mindig is sokat mesélt erről a helyről korábban, ennek hatására döntöttem el, hogy pilóta leszek.

Eközben a C és a D csapat többi tagja megérkezett a bázisra szintén. Ma ők vannak szolgálatban, a másik két csapatot szabadságra küldte a főnök a tegnapi húzós nap után. A holmijaik lepakolása után átvették az overálljukat és leültek kávézni.

Medicopter 117 - Az új kezdetDonde viven las historias. Descúbrelo ahora