Don't Say You Love Me ~James Rodriguez~

1.

°°°Arabella Scmitz°°°

Lassan nyitogatni kezdtem szemeimet. Felültem az ágyban és körbe néztem a szobában, ahol voltam. Egy kicsit se hasonlított az enyémre, vagyis nem otthon aludtam. Kimásztam az ágyból és ekkor vettem észre, hogy nem a buli ruhám van rajtam. Egy póló és egy boxer fedte a testem. Ruhám a fehér parkettán hevert és szinte világított azon. Lassan kimásztam az ágyból és elindultam az ajtó felé. Kinyitottam azt és kiléptem a szobából. Nem igazán tudtam hol vagyok szóval elindultam a lépcső felé. Lesétáltam azon, mikor orromat megcsapta valami jó illata. Az illat iránya felé kezdtem sétálni és a konyháb kötöttem ki, ahol James sütött valamit. Legalább is nagyon remélem, hogy tényleg ő volt.

-Öhm...jó reggelt!-köszöntem félénken. Felém fordult és mikor meglátott elmosolyodott.

-Jó reggelt!-köszönt vissza.-Hogy aludt a király lány?-kérdezte.

-Jól.-sétáltam mellé.-Mit sütsz?-kérdeztem.

-Gofrit.-válaszolt.-Gondoltam ezt szereted, mivel a lányom is imádja és te is lány vagy.-vezette végig a gondolat menetét. Ekkor láb dobogást hallottam, majd a konyhában megjelent egy göndör hajú kislány unikornisos pizsamában volt.-Szia életem!-kapta fel a kislányt James.

-Szia apa!-bújt a focistához.

-Jól aludtál?-ültetette a göndört a pultra.

-Igen.-bólogatott a kislány, majd rám vezette tekintetét.-Apa ki ez a néni?-kérdezte kíváncsian.

-Salomé, ő itt Arabella.-mutatott be.-Arabella, ő itt Salomé a lányom.-mutatott be a kislánynak.

-És vele is pancsizhatok, majd a medencében?-kérdezte.

-Hát ez Arabellá-tól függ.-mondta James.

-Persze, majd pancsizhatunk a medencében.-mosolyogtam rá.

-Kész a reggeli! Asztalhoz!-kapta fel a tányért, amin a gofrik voltak. Salomé felemelte a kezeit és rám nézett, de nem értettem semmit.-Arabella kérlek hozd Salomé-t.-szólt James. Felkaptam a kislányt, aki derekam köré kulcsolta a lábait.

-Te szereted aput?-kérdezte, mire arcom felpiroslott. James-re néztem, aki érdeklődve várta válaszom.

-Hát tudod kicsilány még csak most ismertem meg apukádat, de ha tudom a választ elmondom.-ültettem egy székre. Salomé rám mosolygott, míg én elfoglaltam az egyik ülőhelyet.

-Vegyél csak!-nyújtotta nekem a tányért James. Elvettem egy gofrit, amit jó vastagon megkentem Nutellával és a közepére tejszínhabot nyomtam. James adott lányának is egy gofrit, ami a kis göndör kent meg. Miután mindenki jól lakott segítettem a focistának elpakolni. Aztán felsiettem a szobájába és átöltöztem tegnapi ruhámba. Visszasétáltam a nappaliba, ahol James és Salomé tv-t nézett.

-Én akkor indulok.-szólaltam meg.

-Haza viszlek!-pattant fel James.

-Hát azt nagyon megköszönném.-mosolyogtam.

-Apa én is jöhetek?-mászott le a kanapéról a kislány.

-Persze kincsem.-kapta fel lányát James és az előszobába mentek. Mögöttük sétáltam a helyiségbe, ahol felhúztam cipőm. A focista ráadta Salomé-ra a cipőjét és ő is felvette a sajátját. Salomé felém fordult, felemelte kezeit, mire egyből felemeltem a göndörkét és apja után indultunk, aki már nem tartózkodott a házon belül. James bezárta a kocsit, míg én a kocsihoz sétáltam. Beültettem Salomé-t és én beültem előre. A focista az autóhoz sétált és beült a vezető ülésbe, beindította a kocsit és elhajtott.

Elnavigáltam a házamig, ami előtt leparkolt. Éppen nyitottam ki az ajtót, mikor James megfogta a kezem. Visszanéztem rá és egyenesen sötét barna szemeibe tekintettem.

-Szeretném, ha holnap velem vacsoráznál.-mondta.

-Ez most egy randi meghívás?-kérdeztem.

-Hm...igen.-bólintott.

-Hánykor jössz értem?-érdeklődtem.

-Este hat.-mondta magabiztosan.

-Akkor holnap találkozunk.-nyitottam ki az ajtót és kiszálltam.-Szia Salomé!-köszöntem el a lánytól.-Szia James!-vezettem a tekintetem a focistára.

-Szia Arabella!-köszönt el James. Becsuktam az ajtót és a kapu felé indultam, amit kulcsommal nyitottam. Besétáltam a bejárti ajtóhoz és azt is a kulcsommal nyitottam ki. Hátra fordultam és láttam, ahogy James elhajt. Besétáltam a házba és magam mögött becsuktam a nyílászárót. Kibújtam magassarkúmból és felrohantam a lépcsőn. A szobámva mentem, ahol ledobtam magamról a ruhám és a szekrényemhez mentem. Kivettem belőle egy sima fekete pólót és egy piros rövid nadrágot. Ekkor hallottam, hogy nyílik a bejárati ajtó. Ivana jött, mivel ő szokott kopogás nélkül beállítani. Lerohantam a lépcsőn, mikor megláttam barátnőm mérges arcát.