Don't Say You Love Me ~James Rodriguez~

8.

Este fél kilenc körül értünk James házához. Már csak megfürdeni volt erőnk, aztán lefeküdtünk aludni.

Reggel a nap melegére ébredtem. Nyitogatni kezdtem a szemeimet, de a nap fénye miatt hunyorogni kezdtem. A mellettem lévő helyre néztem, de James nem feküdt mellettem. Lassan kinyitottam szemeimet, majd kimásztam az ágyból és a focista keresésére indultam. A konyhában leltem rá, ahol James éppen reggeli készített.

-Jó reggelt!-köszöntem álmosan, majd átöleltem a focistát.

-Jó reggelt!-hallottam hangján, hogy mosolyog.-Hogy aludtál hercegnő?-kérdezte.

-Remekül, bár rossz volt nélküled kelni.-mondtam.

-Gondoltam hagylak kicsit aludni és inkább csinálok reggelit.-mondta.

-Mit csinálsz?-döntöttem fejemet hátának.

-Avokádós rántottát.-adta a választ.

-Jól hangzik.-mondtam.

-Megterítenél, kérlek?-kérdezte James.

-Persze.-engedtem el. Elővettem két tányért és két villát. Az étkezőbe vittem azokat, majd megterítettem. Leültem és megvártam, amíg James kihozza a reggelit.

Letette az asztal közepére, majd leült. Szedtem neki és James-nek is.

-Jó étvágyat!-mosolyogtam rá.

-Jó étvágyat!-ismételte meg a tettemet, majd enni kezdtünk. Gyorsan megreggeliztünk, majd segítettem James-nek kipakolni, utána felmentem az emeltre, azzal a tervvel, hogy felöltöztem, de a focista megakadályozta a tervemet.-Mikor hívod fel?-kérdezte.

-Mármint kit?-ültem le az ágyra.

-Hát az ügynököt.-mondta.

-Majd valamikor.-vontam vállat.

-Ne már Arabella, hívd fel most.-nézett rám kiskutya szemekkel.

-Biztos, hogy nem.-ráztam a fejemet.

-Mi lenne, ha elmennék veled a felvételre?-kérdezte.

-Jó, úgy elmegyek.-mondtam.

-Akkor hívd fel és egyeztessetek időpontot.-vette el az éjjeli szekrényről a telefonomat, majd kezembe nyomta. Megkerestem a névjegyet, aztán a telefonomba beütöttem a számot. A zöld gombra nyomtam és fülemhez emeltem a készüléket.

-Frank Bauer vagyok, miben segíthetek?-kérdezte egy férfi hang a vonal másik oldaláról.

-Jó reggelt! Arabella Schmitz vagyok, tegnap velem beszélt a bárban. Szeretnék bemenni egy felvételre.-mondtam.

-Örülök, hogy hívott! Ma pont szabad vagyok, esetleg nem tudna bejönni délután egykor?-kérdezte.

-De, persze.-mosolyodtam el.

-Remek! A címet sms-ben elküldöm.-mondta.

-Rendben. Viszhall!-köszöntem el, majd leraktam. James-re néztem, aki érdeklődve figyelt.

-Na?-kérdezte.

-Egyre kaptam időpontot.-ugrottam a nyakába. A focista átölelt, míg kezeivel hátamat simogatta.

-Ez remek!-ölelt, ám pár másodperc múlva, már nem ölelt.

-Baj van?-néztem fel rá.

-Ehez nem kell egy dal, vagy valami?-kérdezte.

-Ez a legkevesebb gondom. Van egy füzetem tele dalokkal.-mosolyogtam magabiztosan. James puszit nyomott homlokomra, majd az ajtó felé vette az irányt.