Piros

A taxi az udvarban

Út közben besötétedett. Az elég rossz fényviszonyok miatt Armin bekapcsolta a kocsi fényszóróját, bár eredetileg nem volt tervben lámpázás, mert még meglátnak.

Az apartmanhoz érve megpillantottunk egy éppen az udvarból kiforduló taxist. Armin kipattant a kocsiból, és elállta az útját. Odament a sofőrhöz, aki közben letekerte az ablakot.
-Elnézést, kit szállított ide?-kérdezte Armin.
-Egy lányt! Fekete középhosszú haja volt, piros felsője, kék farmerja. Asszem' 170 centi lehetett...
-És honnan jöttek?
-Egy erdőbő'.
-Miféle...,,erdőből"?
-Hát ilyen furcsa kőfal előtt ácsorgott, azt' hívott telefonon.
-Értem. Köszönöm a segítségét-jött vissza a kocsihoz Armin.
-Helena, Lara itt van. A régi házból jött ide.
-Mit tegyünk?
-Nem tudom. Lehet, hogy jól van, de ez közel sem biztos.
-Akkor szerintem kötözzük ki valahová...
-Jó ötlet.

Elkezdtünk kipakolni a kocsiból, majd sokkolókkal meg éjjellátókkal felszerelve elindultunk az apartman felé.
-Helena!-szólt gyorsan Armin-Helena, kérlek...óvatosan...
-Persze!-mosolyodtam el, és ezzel be is törtünk a házba.

Kísérteties csend borított mindent. Lámpát nem akartunk kapcsolni, úgyhogy követtük a forró lábnyomokat. Az étkezőbe vezettek. Armin lassan kinyitotta az ajtaját. A szobában égett a lámpa, és Lara teljes nyugalommal olvasott. Armin odarohant mögé, lefogta, mire én előkaptam a sokkolót, és eszméletlen állapotba helyeztem. Armin nagyon szomorkás volt amiatt, hogy bántania kellett a barátnőjét, de nem volt más választása.

Lara testét kikötöztük egy ágy lábához, és megvártuk, hogy felkeljen.
-Lara! Tudod, kik vagyunk?
-Armin és Helena.
-Mikor születtél?
-Közöd?
-Ő az-ugrott a megszeppent lány nyakába Armin. Lara feje vörös lett, majd lefejelte Armin-t.

Armin felemlete a fájó testrészt.
-Ezt mért kellett?
-Társaságban nem-közölte ridegen a lány. Armin kiszabadította, majd elmentünk teázni.
-Lara, amúgy miért vagy itt?
-Megszöktem.
-De hogyan?
-Rájöttem, mi van, és így könnyen kijuthattam egy "megkeresem Helena-t" címszavas kis tervvel. Christian elengedett, úgyhogy ide jöttem. A chipet már kiszedtem magamból.
-Azta!
-Drágám, tudtam, hogy nem hagyod, hogy bármi baj történjen-ölelte meg Armin, és a lány rezzenéstelen és kifejeztéstelen arccal tűrte Armin szeretgetését.

Igaz, hogy egyetlen közös tulajdonságuk, hogy az emberi fajba tartoznak, de ettől függetlenül aranyosak. Mindegy is.

Szóval Lara elmondta, hogy Csenge asztmás, és tüdőgyulladást kapott. Szerencsétlen lányról Christian nem gondoskodik, csak néha odamegy hozzá. Ki kell szabadítani, mielőtt belehal a betegségbe.
-Jeff-el amúgy mi van?-terelte a szomorú témát Lara.
-Ez egy érdekes történet!-mondta nevetve Armin, mire én is kuncogni kezdtem.
-Ja-tettem hozzá.
-Szóval mondtam Helena-nak, hogy Jeff lesérült, ezért elmentünk a kórházba meglátogatni. Mivel Helena más színű, emiatt ő a kocsiban várt, én videohívással közvetítettem neki az eseményeket. Aztán mikor Jeff-el már régóta beszéltünk, hirtelen Helena felkiáltott, hogy "Armin, fuss!", úgyhogy futni kezdtem. Jeff ugyanis megőrült, és rám akart támadni. Az egész üldözésnek az lett a vége, hogy kiugrottam az ablakon a kocsiba, és Jeff maradt a kórházban-fejezte be Armin.
-Röviden ennyi-mondtam.
-Szóval Jeff még a kórházban van?
-Ott kéne lennie.
-Persze azóta elmenekülhetett, hogy megkeressen minket-sóhajtott lemondóan Armin. Megadóan biccentettem felé, aztán újra Lara felé fordultunk.
-Amúgy tudsz valamit Lanáról?-kérdezte Armin.
-A legutóbb Christian-nál volt, mert meglátogatta Jeff-t. Most már így világos, hogy tudom Jeff veszélyességét.
-Hiába...amúgy elkaphatnánk valahogyan!
-Jaj Helena! Ne gondolkozz már ilyen hülyeségeken!-szidott le Armin.
-Armin! Nem illik ilyet mondani egy nőnek, főleg úgy, hogy nincs is igazad!-pofozta fel Armin-t Lara. Néha elcsodálkozok ezen a lányon. Olyan furcsán váltogatja a hangukatát, mint. Csenge egy romantikus film közben. Szörnyű.